képek, betűk

fckg péntek, már éjjel kettőkor felkeltem, fél órát forgolód, aztá leettem a fél ágyneműt a hasamról és kimásztam a patkánylikból -:- itt északon, ilyenkor kora nyár szélein, S'Zal ilyenkor már dereng az égbolt alja, mit dereng, csillámlik, süveget emel, patakban ömölnek a hidrogénból képzett hajnalmanók, hogy lenyomják a csöveket a gégéden át a hasüregedbe? egészen pontosan: fél négy után már világosodik -:- a fák, mintha körbe lennének rajzolva, vagy mintha belőlük jönne a halovány fényesség, jól játszák, jobban játszom :-- gyerekkoromban volt egy könyvem a középkorról, elveszett, meg kellene keresni, de azt sem tudom mikor jutok oda : azóta érdekelhet ennyire a közékor : túl sok vizet öntöttem a virágokra, kifolyt alul, áll és nem tudják felszívni az edényből -- pedig kutyaszerű orrú szívószálként is működtethető virágok ezek, hatalmas kolbásznyi méretű gyökértörzs alul, amely a cserép lyukaiból nő kifelé és mindent felszippant ami a közelébe merészkedik --- csak nézlek, talán még lélegzel, a fogaidat csikorgatod, legalábbis --- , csak táncol a napon, illetve táncolna, derékig érő fűben, ha nekilendül, akkor úgy érzi, hogy olyan mintha korbácsolnák és ez egészen jó, az a kis csipdeső fájdalom, kár, hogy nem a fenekét és a melleit verdesi üüü :: - miközben a hajnalodás odakint egyre erősebb. fckg péntek hajnal, a rendőrségi jelentések alapján, a statisztikák összegzései után, azt közölte a rádió, hogy ma mcr belvárosában le fog ereszkedni az égből mhmd bdh és jzs és kiverik isteni, prófétai és megvilágosult, töppedt faszukat, hogy a nemes, űrbéli spermájuk minden hívőt beterítsen. valami végre jusson már nekik. ámen. fckg péntek. nem kellene annyira bedurvulni.

Anywhere-Rosa Rugosa

erre ébredtem, most már 03:41, valaki alszik a szobámban, érzem a hátam mögül figyelnek, lassan szivárog a vér a tarkómból? álmodtam. rossz, középszerű alatt. mint mindig --- kettővel alább másoknál, a szenvedés édeskés kék és zöld foltokat hagy a mellkasomon, minden bordán kettőt kettőt, nyolcpettyes katicabogár, felpattan a Nap - susog a selyem hálóingje, széttárja a sugarait, combok ezek közötte alagút? hartonómia. heretó-ma-delapszikon. végig sem merem gondolni, hogy ma még dolgoznom is kell, bemásznom mindenféle idegen világba, statisztika számításokba és mosolyogni a sok bugyuta fejre. vissza. oda. remélem rájuk is jut az isteni geciből egy kevéske és mondjuk, ettől, elkezdenek középkori festészetet tanulni, vagy kinő a harmadik szemük a hónaljukban. négy nappal ezelőtt meghalt Otto Muehl. tőle néhány képet. bebaszok ide. a pofádba. 87 éves volt. szerettem az öregkori munkáit is. node kit izgat, inkább basszál (hi, tudósok?) na. ennyi.

Otto Muehl 20.2.2013

nagy diszno voltal? vagy csak tukor a valosagról, hogy a sok milliárdnyi embernek nevezett pszichopata, legalább néha szembesüljön azzal, hogy valójában milyen a belseje, mennyire sötét és a fénynek nevezett világosabb részek alig-alig? fene tudja, illúziók nélkül nehéz életben maradni? márha érdemes. neked már mindegy. nekem még nem.