képek, betűk

osszekeveredett ket napom, mi a fontos? ami fontosabb: mi nem az? amikor sokat és sokszor, ugyanaz a gondolat szures nelkul, a lépések és a kerekek, a legtöbb esetben hasonló irányba visznek, csak nehezen --- , de vannak olyan jelentektelen szavak. |a járdaszegély mellett.| ocska mondando. de ezt le kellett írnom .---. gondoltam a buszon, de előttem a lány kardiganjanak a színe és virágmintás kendője riogatott, a szédülés elhalasztva, sárkánypörs havazik a labtamaszra ---- az, amint ugye lepereg, egy kuk(o)cskálós kullancs szívja póklégy testét a mellei közé, a rabszolgaság jutott eszembe, a szolgaság, a kószaság is, de azt nem szerette ez a mimóza szép sárkány, a barnáskék bőrével mint vagyunk, nem érinthető, nem beszélhető, nincs túl sok levegő, csak az ablakok. a hianyzo poznak, az elevenszülő fülemülék átrepülnek a kerítés rácsai közt. ma egész nap itthon ücsörögtem, sütött a nap, zavaró volt, de a virágok örültek a fénynek, velem ellentétben, most már jó, olyan kellemes nyári este kerekedett, szaggal, színnel együtt, emlékidéző, citromvizes jégkockás sétálgatós.