képek, betűk

"vajon hol vannak az izgalmas gondolatok? utoljára Derridánál találtam valamit, ami mozdít valamit, azóta csend - kivéve a fizikát, matematikát, konyhaművészetet és a" üüü ilyesmiket mond nekem f., rosszul leszek ezektől az ósdi gondolatoktól, egyrészt nem értem, másrészt amit értek belőle, attól ideges is leszek, mert nem tudom neki indulatok nélkül gmagyarázni azt, hogy téved, elég. elegendő. a kapillárisok ernyőt fonnak a szemeim körül és én a katicabogár, akinek nincsenek is ilyenek a szárnyai alatt, csak hagyom, hogy a szél visszavigyen a (ki lépeget, gumicsizmában, mögöttem, ide-oda járnak a terméskövek a lábai alatt) kövek szélére, {nem tudom  megszerezni H.A. egyik könyvét, pedig kellett volna, de talán}a Dunán voltunk, pontosabban egy ágvizen, ahogy felénk nevezik, csak néhány halott sügér csíkozata maradt meg a fejemben az egészből, a nagyon érdes pikkelyeik, ha végighúzod rajta az ujjaidat, mintha kígyóbőr lenne, simogattál már ilyet, biztosan, ha nem - hát nem; és a gyönyörű rajzolatok, a szép csíkok, a legszebb zöldes kék árnyalat, néha majdnem fekete és bordó, ha még
a
a
a

Pierre Henry - Le voile d'Orphée I

a minek olvasni regi kollegak blogjat? miatt. ki tudja miért. itt dolgoztam, micsoda visszaemlékezés -- én másképpen emlékszm. De egyszer régen. talán nem is volt igaz? szerettem, mert amúgy, jó hely volt, értelmes kollégákkal, jó beszélgetésekkel, különösen a nyári reggelek az udvarban, Buda-illatú levegőben, mint egy madárház, annyiféle rigófütty, szépen dekorált étkező - duda a térről, domboldal effektus, hazafelé séta a Duna Biciklis lányok És Infantilis Rajzok A Falon: bogarak táncikálnak részeg Sünikkel? MMMMMMMMMMMMMMMMM. Emlékszem. Meg a sok buta megjegyzésre, beszólásra. Hmm, szép volt? DUNA PART BETON KOSZ DUna mellett. nyáron bicikli, télen BKV, na igen. a "múlik" és az "emlékezik" mindenkinek épp olyan kémiai reakciókat okozhat, de más eredménnyel?
a
a
szerzeménye szer-zemény-eiei, kompozíciós sémák a falon, krétával felvázolva a lépcsőzetes...


İlhan Mimaroğlu: La Ruche (1968)

bbbb
b
b
b miért emlékeznek úgy, mintha szép lett volna? így könnyebb túlélni, ez épp olyan mint a rasszizmus: csak egy eszköz, egy hazugság, könnyebbé teszi a saját bűnök, aljasságok, kudarcok, lelki sérülések (okozott, kapott) elviselését? soha nem leszel szitakötő? ott állsz a tükör előtt, nézegeted magad benne és az mindig szépeket mutat?
b
b
a
c
cf
f
f zene zene zene
m
a sügerek
a süg-ér telepek
a halott dörgincsek
a még élő, tátogó, kínlódó, de te majd megeszed
még
a
a
a
alvás
ébredés, nem vagyok biztos benne, hogy tudom milyen napszak van
a konkrét zene ---- itt maradt.
mivel érdemes kezdeni?

Mussorgsky - Night On Bald Mountain

az biztos, hogy nem ennyiféle, megkopott, hamis emlékkel. így nehezen tisztul a kép.
életben vannak és nem folyik vér a kopoltyúikból - a sügereket megfullasztják, megvárják amíg még tátognak, majd bevérzik ez-az, de nem esznek több ikrát - ujjonganak az aggódó tekintetek --- mint az élve nyúzás és a karóbahúzás öröme? A repüléstől eleinte nagyon féltem, a parton ezt még nem tudtam, csak néztem a magasban szálló gépeket, később amikor bele kellett ülnöm. habár a felszállást élveztem, a rázkódástól rettegtem, de a gin tonic, a drága, segített túlélnem, nem olcsó, de megnyugtató, a műanyag flakonos, aprócska üvegek, ha szerencséd van még jég is akad, hogy jutottam D.től idáig, én nem értem, a buszra kellene indulnom lassan, mostanában túl sokat fecsegek, egyre több emlékkép jön elő, főleg a tizes éveim első feléből, fura mód. a legtöbb a "c"söcsök csöcsök nevű, faluszéli tóhoz köthető, ahol nyaranta a napjainkat töltöttük, csukákról ábrándozva, kitanulva a gyilkolás és a ragadozás minden fortélyát, a fájdalom amit ezzel okoztál mellékes volt, nevetséges - megtörtént. nem történt meg. és kész, ma már a tó egyik sdfasdf asdfdfads  sdf felét betemették, földdel, nyomunk sem maradt, emlékünk sem maradt, nyáron, ha esetleg hazatévedek, veszek egy biciklit és bejárom ezeket a régi helyeket, ezt már több éve tervezem, de helyette mindig beszívok és elfelejtem, aztán később újra eszembe jut és lassan előre nyomja magát az Agy Vaginának csúfolt szellemi járaton át, ami vakondtól--vakondig vezet; a sötétben, a járat mélyén valami mélyfekete, puha, szőrös test rángatózik, talán a halott B., aki leesett, meghalt és eltemették. de erre csak kevesen emlékeznek és nem is értem miért. én már nem. megittam egy Budweisert, gyújtok egy gyertyát és elkezdem tanulgatni az angolszász történelmet, de kevés az anyagom, könyvtárba kellene mennem, de nincs kedvem. Eső újra, HA-tól aThe Power of Shame című munkát olvasgattam, olyan közhelyeket találtam benne, ami zavart ("In fact, the shame and the culture are coeval."), de ennek ellenére érdekesnek találom, de még nem fejeztem be. --- ki állíthatja, hogy be fogom? zöldek a levelek, áprilisban soha nem tudom elképzelni, hogy május végére minden kizöldül. Aztán mindig mégis, mégis mindig.