képek, betűk

XII: m  i sz ó l e vest fog ok főzni, azért írtam így, hogy a keresők elől elrejtsem? elképzelhető, de nem tudnék rá pontos magyarázatot adni, még algát is szereztem a tengerből, ott lebegett és bátortalanul bár, de beúsztam érte és a fogaimmal téptem, közben ugyanis állandóan eveznem kellett, ki tudja miért, aztán a tEsszkó (e) pultjai között tértem magamhoz, farkam volt, meztelen voltam alul, de volt rajtam zokni, szőrös voltam - a kezemben egy banánt szorongattam és egy szilvaszínű pulóveres lány állt felettem, idősebb lehetett olyan hatvan év körüli, de képtelen vagyok meghatározni az emberek korát, így akár huszonhat is lehetett, én férfinak hittem magam, valószínűleg a sok lábszőr zavart össze, majd .elaludtam újra és kiesett az egész további történet. semmi különös. -- gondoltam. valami lineárisabb élet kellene, valami súlyosabb, nagy tettekkel teli, könnyfakasztó.
előzetes egyeztetés. voltunk lakást nézni, de az ügynök nem jött, nem üzent, nem telefonált, felhívtuk az ügynökséget, mondták: "már kiadták a lakást"... ekkora gennyességet, mi meg ott ácsorogtunk a megbeszélt időpontban, v.-nél el is pattant a cérna és elküldte őket a fenébe, a tőle szokatlan, nagyon nyers stílusban, hiába: tetszett neki a környék. Igen, nekem is megfelelt, még egy tavacska is volt ott a partján horgászokkal és stégekkel. Kicsi megálltam a parton és néztem őket, az úszóikat messziről lehetett látni. Prestwich egy eldugott részén van ez a környék, körben sűrű és meglehetősen sötét ecetfa ligetekkel, de sebaj, most célirányosan itt fogunk lakást keresni, amúgy mindegy lenne, hogy hol rohadok, ez tény. De ezzel is múlik az idő és igazából kitaláció csak az egész, közben pedig tán csak algának képzelem magam, zölden, puhán, szétterülök a tengerben, kannyúl nélkül?  szőrös kis csiga, visszafelé, Cheetham Hill-ben megbámultam a sok színes kirakatot - ma is, mintha hétközben nem lenne elég, vizipipás teázók teli férfiakkal - itt a hímek uralkodnak, olyan mint a középkorban, nincs róla igazi véleményem, csak elborzaszt, valamiféle erőszakosság árad az egészből az erőszak és az öntudat, egészen andalító, csak kikről? mindig a személyekről kell beszélni, egyenként mindenkiről, hogy ne csak a massza látszódjon, mert az hazugság, illetve politika, ami nem ua., de hasonló - igazán kellemes a látvány volt: mindenütt szemét,  a járdákon eldobott zacskók, dobozok, ételtartók - szal. piszok, gondoltam leszállok és lefekszem a földre valamelyik üzlet előtt, vajon feltűnne?
XIII: hosszú é, meddig tudom kitartani: éééé, nem mindegy, hogy a levegőn, vagy a víz alatt, ma láttam egy idősebb párt, egy fehér inges férfit és egy lila pulóveres nőt, löttyedt farral és fekete hajjal, idősebbek voltak, de mi az idősebb? hetven? a nő a felesége lehetett, legalábbis nekem úgy tűnt, teljesen szokványos pár voltak, nem beszélgettek, csak némán mentek egymás mellett, a nő egy babakocsit tolt, gondolom az unokájuk lehetett benne, vagy valami más, de biztosan élt, mert néha a nő egészen belehajolt a kocsiba és valamit motyogott - mozgatta a száját, teljesen mindegy, a férfi jobb arcából folyt a vér, nem tudtam megállapítani, hogy melyik részéből, először lehajolt, vérbuborékos takony lógott ki az orrlikából, emiatt azt hittem, hogy az orra vérzik, a nő nem törődött vele, csak a kocsit rázta fel-le, majd amikor már a férfi egész arca véres volt, akkor előkotort a táskájából egy kis tükröt és a férfi elé tartotta, aki közben átköpött a mögöttük lévő kerítés felett egy nagy véres turhát, aztán megállt mellettük egy autó, úgy tűnt, hogy erre az autóra várhattak, mert mindketten az autó felé léptek kettőt-hármat, kiszállt belőle egy fiatalabb nő, aki a férfira és a nőre nem is nézett rá, egy szót sem szólt senki, csak elvette tőlük a kocsit és a gyereket; a kocsit összehajtotta és betette a csomagtartóba a gyereket pedig a hátsó ülésre felerősített gyerekülésbe rakta, eközben a véres fejű ember beült a sofőr melletti ülésre és törölgette az arcát, de senki nem beszélt senkivel, azután beült a két nő is az autóba és elhajtottak. én az út szemközti oldalán a buszmegállóban ácsorogtam.
XXII: este fürdő, meleg víz és borotva, hátha felnyiszálom az ereimet, jó napvég kerekedne belőle, lassú álom, kevés fájdalom, de sok magam után hagyott kosz, az utolsó erővel még ki kellene húznom a dugót és a fejem fölött lévő zuhanyt bekapcsolni, hogy miután végem, lemossa a koszt és csak egy hófehér bálna maradjon a fehér kádban.