képek, betűk

bbbbbbbbbbbaaaaaaaaaa. gyógyvíz. annyi szép virág, annyi szép csokor! és mind a síromon! valami hasonló felkiáltás jutott ma eszembe miközben Martin Kippenberger gyűjteményes kiállításairól szóló ezeket és azokat néztem - nem friss, csak úgy, valamikoriakat. szó szerint halálra itta magát. egy vicces sziget.


 


Frédéric Chopin - Prelude in E-Minor (op.28 no. 4)



p. mesélte:
"ez egészen jó, vasárnap reggelre. válassz a hangulatodhoz zenét, ruhát és ételt? micsoda luxus, csak úgy issza az olajat: ruhában, műanyagban, csókban, pizzában - ha jól értem, akkor épp háború készül és mint mindig a béke nevében; nem pedig azért, hogy Mi itt nyugaton épp úgy fogyaszthassunk, vásárolhassunk mint tegnap, tegnapelőtt vagy a múlt évben, fel sem merül bennünk, melldöngetős pacifistákban, hippikben, vagy épp a militaristákban, hogy mindez azért van, hogy a nyomort amit mi magunk okozunk a túlfogyasztásunkkal - szóval ezt a nyomort még látnunk se kelljen, mert még megártana a virág lelkünknek a sok torz, csonka hulla, a megégett emberek -vagyis mindazt, amit minden kilogramm feleslegesen megvásárolt ételünk, italunk, autónk, vibrátorunk, gumicsónakunk, ruhánk, wc ülőkénk, sörünk, bizsunk, samponunk stb., vagyis tömören: a mérhetetlen túlfogyasztásunk okoz? ó, igen. pofázni könnyű a békéről... addig mindenki békepárti, amíg nem kell a saját életét megváltoztatnia, addig amíg ülhetünk a kényelmes szobánkban, a laptop, vagy a tévé mellett és vitatkozhatunk a békéről, háborúról, életről, halálról, mindenféle következmény nélkül: addig megy a csacsogás, megy az üres dumcsi. A populáris zene és média ontja a békedalokat és a szeretetről szóló, kurvára megható filmeket. A hősökről... Az emberek megnézik, elolvassák ezeket, aztán hazamennek és zabálnak tovább, két marokkal. És minden megy tovább, a vizuális ingert felszívták, az élmény be lett zabálva, megvolt a két perces sírás, nevetés, együttérzés. Pedig aki békét szeretne, annak talán csak annyit kellene tennie, hogy mostantól mindenből csak a felét fogyasztja mint eddig, még az is sokkal több, mint amit a valóban szegény emberek háromnegyede fogyaszt, vagy csak annyit kellene tenni, hogy csak a fele ételt dobjuk ki és nem zabálunk húst hússal, nem cseréljük le évente a mobiltelefont, laptopot, nem veszünk évente többször új ruhákat, nem dorbézolunk annyit... csak ennyi kellene, ilyen kevés. Ennyi elég lehetne ahhoz, hogy ne kelljen ma az olajért, a nem olyan nagyon távoli jövőben meg majd az édesvízért háborúznia másoknak helyettünk Nagy Pacifisták és békeharcosok helyett."

én nem tudtam, hogy ez ilyen komoly dolog, nem értek hozzá, én csak bámulok kifelé ezen a két lyukon és nem tudom ki miről beszél.

hátha te érted, én sajnos nem. én csak azt látom, hogy valami hazugságféle lóg ki minden sarok mögül.