Luisa Lambri fotóit nézegetem épp, aki nagyon sokat utazik és ismert tervezők épületeit fotózza, illetve épület részeit, eldugott sarkakat, árnyékokat, de nem csak ismert épületeket, hanem apartmanokat, lakóházakat, de mindenütt csak az űrt, azt ami el van rejtve, vagy lehúzott redőnyöket, árnyékos sarkakat, kilátást ablakokból. Nem hiszem, hogy fontos lenne a túl sok leírás, főleg nem ilyen álmosan.
 |
| Luisa Lambri, Untitled (Menil House #22), 2002, Laser chrome print Edition of 5 and 1 artist's proof,19 1/4 X 22 3/8 inches (49 X 56.9 cm) link |
Jövő héten megyek kirándulni, egy vega hotelban fogok lakni. Csak három éjjel. Minden helyi termelésű lesz, remélem legalábbis. Tudom, ez is csak a fogyasztói luxus, bűntudatom is van miatta.
 |
| Joel Sternfeld, Nags Head, North Carolina, (#1), June-August 1975, Pigment print, From an edition of 5 and 2 artist's proofs, Image size: 8 1/2 x 12 3/4 inches |
a visszatérő gondolatok tesznek unalmassá? ez félrevezető. pontatlan. jó lenne New Yorkba költözni, vagy északra, majd talán néhány év múlva, vagy hamarabb?
Larry Clark munkái szintén érdekeltek, tegnap már nem jutottam el eddig, de ma próbálkoztam nem másra figyelni, csak idegesítően kevés és rossz minőségű az internetes galériák anyaga. Milyen ciki, hogy nincsenek globális képtárak, ahol minden be van digitalizálva és minden publikus, ez siralmas?
Larry Clark Tulsa-ban, Oklahomában született 1943-ban, az édesanyja mellett tanult fotózni, mint családi fotós, aki családokhoz jár gyerekekről édi-bédi fotókat készíteni. Nagyon jó fotósnak tartom, sokszor fotóz tinédzsereket, főleg tinédzserek csoportjait, bandákat, erőszakos témákat, lőtt sérüléseket, szexuális témákat és az élet minden területét, gyakorlatilag.
Nincsen kedvem írni.
 |
| Larry Clark, Jack & Lynn Johnson, Oklahoma City, 1973 |
indulni kell.
No comments:
Post a Comment