képek, betűk

Tegnap este voltam Győrben, unalmas volt és közönséges, a belvárosban volt valamiféle karácsonyi vásár, ahol minden második árus valamilyen agyoncukrozott és ihatatlan italt kínált - amit ugyan forralt bor név alatt árultak, de inkább langyos és ragacsos húgynak kellene nevezni. Gyorsan ráuntam az egészre. Nem tudom, hogy miért kell mindig, minden vásárnak ugyanolyannak lennie, ugyanazokkal a fajta árukkal, az egészen átsüt, hogy át-akarnak-verni, de nem baj. Ami viszont egészen meglelpő, volt az az időjárás, ugyanis dörgött az ég és hatalmasakat villámlott (december közepén!), fura volt az egész. 

Úgy volt, hogy ma (vasárnap) találkozni fogok J.val Budapesten, vettem neki két könyvet ajándékba, de ő lemondta a találkozót, azt írta, hogy belázasodott, szerintem hazudott, csak nem akart találkozni (amit egyébként két hete még ő kezdeményezett...) de nem baj, ez legyen az ő problémája. A könyveket megtartom magamnak és részemről ezzel le is van zárva a dolog.

Péntek éjjel ellopták a telefonomat az egyik kocsmában, ami szomorú az egészben az az a tény, hogy személyesen ismerem az összes embert akik ott voltak, valaki egyszerűe elrakta az asztalról. Otthon vettem csak észre, visszamentem, még nyitva is volt, kérdezősködtem és az egyik ismerős mondta, hogy látta, hogy az egyik lány elrakta, a lány még ott volt, de nagyon részeg volt, de tagadta. Nem volt kedvem vitatkozni részegekkel, ezért otthagytam őket és hazamentem. A telefont nem sajnálom, csak a SIM kártyámat. Legyen vele boldog. Azért ha legközelebb Közép-Kelet-Európába jövök, akkor jobban figyelek a dolgaimra, még ismerősök között is...