képek, betűk

"Próbáltam rájönni arra, hogy miért kellene bárkinek is megfelelnem és nem találtam semmilyen okot, A megfelelni vágyás nem okvetlenül rossz dolog, alapjában véve ez egy hasznos viselkedési forma is lehet, de csak akkor ha egészséges - ===(((mint minden)))), például egy pályakezdő szerintem nem boldogulhat anélkül, hogy nincs benne valamiféle megfelelni akarás, de ez csak akkor működhet, ha vannak olyan kollégái, társai, akikre szakmailag felnézhet - ha csak a hiearchiából fakadó - mondhatni: autoriteritásból fakadó kényszer az oka, akkor jobb inkább továbblépni, mert vagy csalódás, vagy rettegés, vagy egyéb sérülés lehet a vége, én is így jártam: többször is. Ma már senkinek nem akarok megfelelni, még saját magamnak sem. Ha valakinek meg én nem felelek meg: az is rendben van - az útjaink szétválnak, ő erre, én pedig arra, vagy akár egymással párhuzamosan is haladhatunk tovább, csak egy másik úton. így kellemes emlék maradhat még az olyan munkakapcsolat is, ami amúgy semmiféle közös szimpátiát nem hordott magában. Igazából csak azért járnak ezek a dolgok a fejemben, mert azt hiszem, hogy itt az ideje, hogy új állás után nézzek, úgyhogy a három hetes szabadságom után nekiállok munkát keresni." J. írta ezt. Hmmm.