o5rt7ukl2mmq41

tudod, hogy nem különbözik ez a kor
a felosztás - emberi találmány, folytonos ez a ganéj
egymásra derült fájdalmak boldogságcseppekkel
a mocsok öröklődése döccenéstelen
uralkodókból, diktátorokból vállalatvezetők
rabszolgákból, jobbágyokból munkások
a kerékbetörés eltörlése ideiglenes
a piac egyelőre nem tart rá igényt
majd ha romlik a helyzet
a régi borzalom újra bekerül a kínálatba
a kereslet mindig megvan a vérengzésre
de a játékszerek ezt elfedik
a sok mosolygós, kedves
a természet tönkretételén nyugvó jólétben
cégeset játszó, vállalati kultúrát építgető
kedves pofiból a régi jó vérszomj kitör
ha vége a fogyasztásnak
ha vége a szerencséjüket mozgató egyenlőtlenségeknek
s az alul lévők nyomora a középpel és felsőkkel vegyül
taszít, rág, sikolt
az ükunokák gyötrelme és komiszsága
gyermeki ördögjáték lesz elődeikhez képest
amit nem tudsz ma elképzelni
az államok összeomlása
az erőszak elszabadulása
pillanatok kérdése lesz
egy vonalon túl, azt átlépve minden elképzelhetetlen
felülmúlja önmagát
a fogyasztás mint a gát ---
milliárdok dühét tartja vissza 
a munka, a látszólagos élet-értelem
tolerancia, fogyasztás, közbiztonság, jobb iskola
ígéretei kámforként párolognak el
...és sokféle szörny gyűlik a gát mögött
napról-napra élve - tűr, frusztrált dühük fortyog
az ömlesztett műanyaggal alátámasztott boldogság
a fogyasztással elnyomott vérengzés
az erőszak lángját
épp csak eldugta
néhány évtizedre
amíg az utolsó csepp nyersanyagot
feléli ez a rend
s utána magára robban
a ma még elképzelhetetlen borzalom.