ugyanaz a két ablak, hónapok óta néznek rám, szemben velük
a hangulatok szép színes dudorok, elaltatnám a vadságot
és az égbe lebegnék, amíg álom környékek és két állapot közt
szédülve várom, hogy megtaláljon magának a képzeleted,
mert lassan oldódnak fel a sebek, esőhullás a szemedből,
tíz ujjamra rászitálsz egy emlékkeresztet, valahol
elvesztem, mint az olyan gyerekkori emlék, melynek
csak az árnyai merednek néha elő a lelkemből, hiányoznak
belőle a formák, ezek a tájba hunyorító homályfoltok, bármi
kinőhetne belőlük: gyerekrajz burgonyaorral, könnyek: az első
kutyám hullája, miközben apám elássa az udvarban, egy
baleset, hóvár-építés, cseresznyevirág: eltemetve minden a mélyben,
hogy kitömje a jelen idő feszítő vágyát, elraktam a sóhajod
ütemeit melléjük, a legtitkosabb párkányra, jeltelenül
hogy senki ne találja, csakis én, ha emlékeznem kellene,
ha nem lennénk már a világban, vagy a világ szűnne meg,
emlékezni tudnék rád a semmimből: áttetsző magányomban lebegve.
Welcome!
This blog features my original works in the form of poems and texts that have not been published anywhere else. If you're interested in helping me publish them, please contact me via the contact form in the webpage's footer. Thank you.
Tuesday, 10 April 2018
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
Author & Copyright
Copyright © 2009-2023 J. Nemakar. All rights reserved.
This notice asserts your legal ownership of the work and your exclusive right to reproduce, distribute, and publicly display it. Including the year of creation and your name helps identify you as the creator of the work, which can be important in the event of any legal disputes. By using this notice, you are putting others on notice that you are claiming copyright protection for your work and that they cannot use it without your permission.
Minden jog fenntartva. Az oldalon található szövegek a saját munkáim. Szerzői jog védelme alatt állnak. További felhasználásuk nem engedélyezett.
Blog Archive
-
▼
2018
(242)
-
▼
April
(15)
- Vannak dolgok, melyek a szépen megterített élet-as...
- Az SPT2349-56 nevű protoklaszter 14 galaxisból áll...
- végre a csend az est moraja, az alvadt vér színű é...
- A szemedből egyenes vonal vezet hozzám, a képzelet...
- ettem egy salátát, nyomasztó árnyékok a szürke fal...
- René Laloux, The Captive (La Prisonnière) (...
- egy Robbie Barret nevű fiatal képzőművész és AI sz...
- olyan az égbolt mint egy felettem lebegő tó, ha ne...
- Reggelgondolás. Az apró érzések azért jók mert bár...
- kétszáz misztikus tehén "nos"-al kezdeni a mondat...
- ugyanaz a két ablak, hónapok óta néznek rám, szemb...
- semmi nem állandó, vagy örök, ez közhely, de nem k...
- az éjjel láttalak átvonulni egy mezőn, igaz, hogy ...
- Hogy nem láthatlak, képzeletet fakaszt, Esténként ...
- a lélegzés sokféle szelepen át, mélyből egy hároms...
-
▼
April
(15)
No comments:
Post a Comment