Szóval, Camelot szorgosan jelölgeti a fákat, szaglássza a többi kutya nyomát, olyan mint egy igazi kankutya, de csak kint, itthon egy lustálkodó, aranypofa whippet, aki szinte soha nem rosszalkodik, alszik, eszik és ugat ha jön valaki.
Ma hajnalban és tegnap este egy olyan képzőművészről olvasgattam, akiről már írtam itt a blogban, de csak egy-két mondatot. Henry Darger-ről van szó, akinek a munkái régóta foglalkoztatnak.
Henry Darger egy valódi művész-remete volt, eredetileg Chicago North Side részében élt, majd az 1930-as évektől a chicagói Lincoln Park mellett bérelt egy szobát a második emeleten, itt is halt meg. A legjobb tudomásunk szerint egész életében egyedül élt. Gondnokként dolgozott egy kórházban, senki nem tudta róla, hogy odahaza képzőművészettel és irodalommal foglalkozik.
1973-ban, 81 évesen halt meg és a lakásában ekkor fedezték fel a hatalmas mennyiségű rajzot, festményt a körülbelül 25 ezer oldalnyi írógéppel írt szöveget. A történetben az az érdekes és egyben szerencse, hogy Darger főbérlője egy Nathan Lerner nevű fényképész volt, akit érdekelt a művészet, ezért amikor Darger halála után ki szerette volna takarítani a lakást, hatalmas melgelepetés érte amikor belépett a lakásba, mindenütt mindenféle kacatok közt az egyik sarokban megtalálta Darger munkáit és teljesen le volt döbbenve tőlük. Itt találta meg Darger főművét is, ami egy fantasy regény volt "The Story of the Vivian Girls, in What is Known as the Realms of the Unreal, of the Glandeco-Angelinian War Storm, Caused by the Child Slave Rebellion" címmel (ezt nem fordítom le, mert nem) ami 15 145 oldalas géppel írt szöveg volt és 300 darab illusztrációt tartalmazott. Darger másik főművét is ő találta meg, ennek a címe "Crazy House: Further Adventures in Chicago" és ez egy 10 000 oldalas fantasy és ezen kívül még körülbelül 5000 oldalnyi írást talált, mindenféle személyes témáról, aminek címe is volt "History of My Life" és ebben Darger a gyerekkoráról írt. Lerner és a felesége Kiyoko szerencsére felismerték Darger munkáinak az értékét és elkezdték gondosan átnézni a munkáit, gondozták azt és kiállítást rendeztek belőle, és publikálták is azokat, így lett Darger az egyik legnagyobb hatású ún. "outsider" művész.
 |
| Darger eredeti írásai (forrás) |
Darger képzőművészi munkái magas színvonalúak, semmi keresnivalója nem lenne az "outsider" művészek között, de mindennek ellenére belepaszírozzák őt ebbe a kategóriába, de ez természetes, hiszen az intézményesített művészettörténet képviselői oly gyakran képesek kilátni a saját korlátaik közül, de ez teljesen mellékes. Amennyiben ő "outsider" művész, akkor például Emil Nolde is az, de említhetnék más neveket is a művészettörténetből.
Henry Darger munkái megdöbbentőek és sokkolóak, azért mert gyerekeket ábrázol, fura helyeken, néha meztelenül, néha erőszakos jelenetekben. A munkáit sokféle szempont alapján vizsgálták már, megvádolták őt pedofíliával, pszichopátiával és mindenféle egyéb perverzióval, de a szövegeit kutató művészettörténészek és az életrajza alapján ma már egyértelmű, hogy a gyerekkekkel kapcsolatos grafikáinak a témái nem valamiféle perverzió által szült borzalom eredményei, hanem egyszerűen meg akarta óvni a gyermekeket az erőszaktól, valószínűleg a saját élményei miatt, egyfajta képzeletbeli "mennyországba" helyezte őket és soha nem lett volna képes bántani gyerekeket.
Darger gyerekkora borzalmas volt, az anyja korán meghalt, édesapja lebénult, így egy gyerekotthona került, ahol az ápolók verték, a társai kínozták, egészen 16 éves koráig szenvedte el ezeket a borzalmakat és valószínűleg emiatt menekült a magányba és a képzeletvilágába és valamiféle naiv kerestényi hitbe, ami az írásaiból derül ki leginkább, ami tele van bibliai utalással és a jó és a rossz harcának témáival, az írásai miatt valószínűleg soha nem lett volna elismert művész, de a rajzai zseniálisak és nagyon nagy hatással voltak több művészre is. Darger két világháborút is átélt és a háború borzalmait is beleszőtte a munkáiba, sok grafikáján láthatók háborús jelenetek, gyilkolás, kínzás és mindenféle ezzel kapcsolatos borzalom.
 |
| Henry Darger, “18 At Norma Catherine. But wild thunderstorm with cyclone like wind saves them.” (mid-20th century), watercolor, pencil, colored pencil, and carbon tracing on pieced paper, double-sided, 19 1/8 x 47 3/4 in. (image via American Folk Art Museum) |
Fura ez a mai nap, az ágyban fetrengek, tornáztam és kávézgattam, rooiboos teát főztem, merengtem és próbálnék aludni. Délután nem megyek sehová, mivel mindenki náthás, tüsszög és beteg, nem akarom elkapni, estére veszek magamnak egy pizzát és egy-két sört és olvasgatok.
No comments:
Post a Comment