képek, betűk

Wifredo Lam kiállítás nyílt a londoni Tate múzeumban, 2017 januárig látogatható. Wifredo Lam egy kubai képzőművész volt, kínai és kubai származású szülei voltak, 1902-ben született és 1982-ben halt meg. Ő volt az egyik legjelentősebb kubai képzőművész, készített szobrokat, kerámiákat is a festés mellett. Őszintén bevallom, hogy nem nagyon kedvelem a munkáit, mivel nem sok kreativitást látok bennük, szinte mindegyik munkáján valaki másnak a hatását látom - főleg Picasso és Klee forma és színvilágának az állandó jelenléte zavar engem a munkáiban. Pont emiatt érdekel ez a kiállÍtás, hátha megváltoztatja a véleményemet.

Épp egy tóparti faház emeleti szobájában ücsörgök Dél-Szlovákiában és hallgatom a vízből kiugráló halak csobbanásait. Jó lenne visszaaludni, mert már megint a legelképesztőbb időben - éjjel egy körül ébredtem fel.  Emberek hangját hozza a víz errefelé, de nem folyamatosan, hanem csak néhány percenként hallom őket.
Tegnap sörözgettem, kizárólag Zlaty Bazant 10-est ittam, ami borzalmasnak nem nevezhető, iható, de felejthető, olyan semmilyen sör. Szürke. Berúgni nem lehet tőle, de nem is volt célom.
Estére rendeltem egy pizzát, ami viszont egyértelműen ehetetlen volt, de ez egyébként jellemző erre a régióra. Pozsonytól Komáromig és Komáromtól Esztergomig csak elvétve találni jó éttermet, én eddig csak két elfogadhatónak nevezhető étteremben voltam ezen a környéken, az egyik Pozsonyban van, a másik pedig Komáromban. Csak a félreértések elkerülése miatt leírom, hogy az "elfogadható" nem azt jelenti, hogy különleges, ötcsillagos, vagy Michelin csillagos egy hely, hanem csak annyit jelent, hogy a krumpli nem állott, kiszáradt, amit előre megfőznek, utána ha petrezselymes krumplit kérsz, akkor rászórják a szárított petrezselymet, ha pürét, akkor összetörik villával és kész, vagy a saláta nem valami cukros-ecetes szörnyű lében úszó 3 napos paradicsom, amit esetleg az előző vendég salátájából öntöttek vissza az enyémbe, vagy a vegetariánus menü nem teljesen ismeretlen, mert Dél-Szlovákiában a legtöbb étteremben ezt kapod, természetesen emellé sok helyen még jár egy nagy adag bunkóság is, hogy tökéletes legyen az összhang. Szóval a fent említett két éttermen kívül a többi - amiben én jártam, iszonyatosan rossz volt. Nem is érdemes kiptóbálni őket, mert nemcsak, hogy rosszul főznek, de ócska alapanyagokból is, általában csak azt nézik, hogy minél többet pakoljanak a tányérra, a minőség pedig szóba sem kerül.
Street Food-ból van néhány értékelhető hely, például Nagymegyeren is ettem már jó vega burgert, de ezek nem éttermek, inkább csak véletlenül létező, lelkes önkéntesek, akik megpróbálnak valami mást nyújtani a reménytelennek tűnő mocsártengerben. Persze igény se nagyon van ennél jobbra, hiszen a "csak olcsó legyen és sok" filozófia mentén nehéz bármiféle minőségi dolognak kialakulnia. Szóval ha Dél-Szlovákiában jársz, akkor óvatosan az éttermekkel! Egyébként, csendben megjegyzem, hogy ez természetesen nem Dél-Szlovákia specifikus, ez az általános egész Közép-Európa általam eddig bejárt régióiban, természetesen a nagyobb városokban vannak üdítő kivételek, de vidéken szinte mindenütt ugyanaz van amit leírtam, viszont nem hinném, hogy ez sokaknak feltűnne, hiszen ezt szokták meg és elképzelni sem tudják, hogy ez másképpen is lehetne.

Nem is akartam ezekről írni, csak úgy mellékesen eszembe jutott ez az egész, igazából nem nagyon érdekel, mert bár régebben sokat jártam éttermekbe és nagyon fontosnak tartom, hogy egy hely jó legyen, de mostanában egyre inkább mellőzöm az étterembe járást, meguntam azt, hogy szinte mindenütt azt látom, hogy át akarnak verni. Például a kedvenc manchesteri thai éttermem három év alatt a jóból átalakult borzalmassá. Évente körülbelül háromszor mentünk ide és így végigkövethettem, ahogy egyre alacsonyabb színvonalú lett, de ugyanez megtörtént péládul a kedvenc vegán éttermemmel is, három-négy év alatt teljesen lezüllesztették, szóval ez sajnos Nyugat-Európában is előfordul.


Alszok még, ha sikerül.