képek, betűk

Egészen hosszúnak tűnt hétvége, persze csak a képzeletben. A yorki utazás egészen kellemes volt, ettünk egy közepesen rossz reggelit, sajnos éttermeken és kocsmákon kívül nem sok látnivaló akadt, ami volt, azt már láttuk évekkel ezelőtt, ezért délután egy körül indultunk is haza.

Marie Curie-ről olvastam a reggel. A kutatói jegyztefüzete a mai napig erősen radioaktív és csak egy speciális olvasódobozon keresztül lehet nézegetni, elképesztő belegondolni abba, hogy mindenféle védőöltözet nélkül járkált az erősen radioaktív anyagok között, vagy épp a zsebében hordta őket, esetleg kézben tartva tanulmányozta a radioaktív mintákat. Nem sokat tudok róla, ezen változtatnom kellene.

Fárasztó két hétnek nézek elébe, de alig egy hónap múlva újra lesz egy hét szabadságom, hazaugrok, meglátogatom a szüleimet, mert utána csak jövő tavasszal tudok majd hozzájuk menni.

Megjelent egy új könyv, a címe "The Art of Rivalry" Sebastian Smee írta. A könyvében négy képzőművész páros szerepel: Manet és Degas, Picasso és Matisse, Pollock és de Kooning, Freud és Bacon. Még nem olvastam a könyvet, így véleményem nincs róla, csak felkerült a képzeletbeli vásárlási listámra. Elsőre egy kicsit zavarónak tűnik nekem a könyv témája, mivel ezek  a művészek még véletlenül sem alkottak igazi párosokat, ez csak Sebastian Smee párosítása, egy kicsit bulvárosnak tűnik nekem, de majd elolvasom és meglátom.


Közepesen semmitmondó minden, de az unalom megnyugtató, főleg hétfő reggel.