Alulnézet, a monitoron egymás mellé raktam Hiroshi Sugimoto és Jeff Wall kompzícióit, semmi közös pont, semmi hasonlóság, nincs részhalmaz? Na igen, attól függ melyik sorozatot teszem melyik mellé, Hiroshi Sugimoto portréinak és Jeff Wall katonás képeinek lehetne közös magyarázatuk, de minek? Nem is értem ki és miért gondolkodna ilyesmin. Túl késő van már, lassan 4 óra, és esni fog az eső,
Péntek hajnal, unalmasabb mint valaha, mindig elkeserítő ha magyarországi és szlovákiai híreket olvasok, elborzaszt, hogy micsoda szörnyű helyen születtem és kellett felnőnöm. Tisztában vagyok vele, hogy soha nem leszek túl rajta, olyan mint valami krónikus betegség. A magyar és a szlovák az örökös morális csőd delejes kultúrkörei, ahol mindig a legzüllöttebb, leggátlástalanabb gazemberek a példaképek, őket választják politikusnak, vezetőnek, a művészek többsége is ilyen, mert az legerősebb kulturális kód, hogy előrejutni csak úgy lehet, ha másokon áttaposol, a szolidaritás ezekben a kultúrkörökben gyengeségnek számít, ezért szinte nem is létezik. Az ettől eltérő viselkedés anomália, ami üldözendő és kigúnyolandó, ennek ellenére van ilyen, de mint ahogy utaltam rá kicsit fenlebb: devianciának számít.
Amúgy nem érdemes ezzel foglalkozni.
Ma jelentkezek egy állásra, unom a mostani munkahelyemet. Körülbelül mindent unok, még a pólóimat is.
No comments:
Post a Comment