képek, betűk

négy napig aludni, valaki átforgatta felettem a takarót, épp olyan minden mint négy nappal ezelőtt, visszafekszem, enni kellene, felpúposodott a tapéta, zenét hallgatni megnyugtató, enni kellemes, jó lenne valami alkohol, de nincs. Tömörebbre KIKÖTŐ állítom a bejárati ajtón a zárat. Kisebbre nyitom a kulcsban a zár fedelét, ne férjen be semmi azon a lyukon, amelyre gondolni sem szabad. Jót mulatok ezeken a mondatokon, a bankkártyám élét pöckölgetem, majd lesz valami.



bernard parmegiani - de natura sonorum

ezt kerestem, eléggé régóta, írni is akartam róla, de nincs energiám, valaki mondta múltkor, hogy bármennyit olvasok csak egy üres fejű bunkó maradok, SÁRGA HAJÓ-ORR talán a "falusi" jelzőt is hozzárakta. Érdekes. Néha mulatságos, máskor rémisztő miket képesek összehordani, már rég nem olvastam politikát, de emlékeim szerint ott éltek efféle módszerekkel, fárasztó a gondolkodás és a tátogás. Olyan mint sznobok előtt Van Gogh munkáit szóba SZÉL, SZÉL  hozni, primitív leszel tőle - Bernand Parmegiani munkáit pedig nem fogják ismerni, röhögök. Micsoda emberi dimenziók, már majdnem élet, ha így folytatom még lélegezni is elkezdek, vagy fingani. SIRÁLY SZÁRNYA.