képek, betűk

beteg lettem, olyan náthás, mint az illusztrált könyvekben, lapok közt alszik a félhomály és a cipősdoboz éjjeliszekrényen, egy hajtű, valahol egy bugyi a gazdatest homályos emlékben gőzölög - részegítő absztrakció a mellbimbók és a köldök között, mértanilag pontosan a döfések felé ható erő, álmosító, valamit beszippantott a zajok, egyre táguló körökké nyúlnak, egyre szabályosabb partokat képeznek köztem és a nemhallom a csepegést között --- itt van minden ami kell: ágy, takaró, paracetamol orálisan, papírzsebkendő, könyv - huszitákról olvasok, elvégre történelmet tanultam volna, csepeg a szar és a vér a lapok közül, ó szentek és hősök, nagy faszuk kilóg a lapok közül, de mindig elfeledkezem arról, hogy lé le gezn i kell legalább huszonkettő másodpercenként, azután eszembe jut, hogy tíz évig együtt lenni, majd nem, de mindig valakivel újra és újra pörögni disznó-sörtéken kapaszkodva a hold felé meredő lábakkal gurulva és közben kacagva - lallalala, óvatosabban kellene lépkedni a tökleveleken, mint az a madár, tudod a hosszú ujjú: vagy a pókok, épp csak érintik a felületet, nincs ideje arra, az eseménynek, hogy megtörténjen, elkezd fodrozódni, már mozgásba jönne, de mire megszerezné a kellő energiát, az energia keltő tovalép és a rezgés elhal, ilyennek kellene lenned, a szép hajaddal és körülményességre utaló mosolyoddal, csak szökdécselni minden hajnalban, örökké hajnalnak lenni --- a legtöbben talán még nem is látták, nekik a déli napsütés ugyanez, ők ott esnek révületbe, vagy éjjel tizenegyharminckettő körül, ha megmozdul valami a kukák mellett; elmesélik, hogy mikor kit égettek meg máglyán, kit fejeztek le, vagy húztak karóba, ma-ság, holnap.ság és szőrök-sörték, ugye egymás mellett, sűrű ágyékokba rendeződve, átlépked rajtuk - tényszerűnek kellene maradni, hiszen végül úgyis a vétel-eladás határozza meg a hitedet és az ellen-hitedet is, nem akarod elismerni, na persze. faszkodik az egyéniség kötelezően ellenáll a rohadék, elhiteti a szokásos mesét, szükséges a lét, meg a bőr, a hús és a nedvek, nevetsz velem,??SHD! Ide tettem egy pontot az unalmas órákra elfeledni a hímvesszőket kemények mint a kémények - ide egy álarc amelyik feléd fordulva egy hétig vigyorba merevedve örülve kikerekedve csapkodja a narancsbőrös picsádat. OHH, MEKKORA, hatalmas dombok, közöttük fellegekkel, persze te sosem láthatod magadat így, csak én képzelhetlek el, dombocska - így hívtak, ha szeretgélni akartak, apu, vagy más - mindegy. Mondod: harmónia. Vért csepegtetsz a mézes kenyeremre, nagyi keze eres, hideg és feltűnően puha, gyötrelmes 3 perc, amíg meg kell enned egy sárga tollú kacsa zsírját, persze almával. Minden este. A kiskonyha mögött, ahová titkon pisálni jársz, sárgászöldek a földigiliszták, biztosan olyan a föld összetétele - kevésbé rothaszt mint a temetőkben, vagy jobban megterem benne aékljéklj ékljé orrot fújni jó, teát inni jó, betegen maszturbálni jó, hála