Welcome!

This blog features my original works in the form of poems and texts that have not been published anywhere else. If you're interested in helping me publish them, please contact me via the contact form in the webpage's footer. Thank you.

Wednesday, 15 February 2023

Andvának

Sebesebbre harapni a számat?
Húzni míg saját életünk elvárja A
sziszegő, nevetség szorongását,
melyet talán csak én találtam ki.
Az igenek sorai előtt menetelve,
katonásan, akár a kanadai ludak.
Jeges hónaljam a zuhanyhoz ér,
víz vagy fém, szúrós testvérek.
Sietek, mert mindennel sietek,
A csempeközök normál szürkéi,
és rideg Mondrian szimmetriái
nem konszolidálják a magányt.
A víz még alszik a csövekben,
Rémálmában jég, de vér lenne.
Kissé sós utóíze a hajnal része,
mint szemeim körül a rácsok -
szórvány korhadás az öreg fán.
Múljon el. Vagy dögöljek meg.
Egy vonat ablakából integetek
neked - annak, ki valaha voltál.
Almásfüzitő és felsője között,
egy gyár szocreál bejárata felett
kopott szlogen nézeget felém:
"Nálunk a munka becsület és
dicsőség dolga". Megcsodálom.
Remélem, végül megdicsőültek.
Errefelé a szivárvány szürkék
koromból összemosott ólajtója,
kimondatlan dolgokat takargat.
Nyakmetszett disznók testéből
pogácsát majszol a megszokás.
Patriarchális kiváltságok urai,
pattintott kővel vénát reszelnek.
Ingujjára akasztott nyomorult
melankólia teória: szegénység.
Én visszajöttem ide. Félek tőle.
Te messze és kint vagy innen,
ebből a borzalmas királyságból,
ahol az őrültek glóriát kapnak,
A kegyetlenek pedig hatalmat.
Úgy képzelem, családos lettél,
este hófehér ágyban szuszogsz,
a bevásárlólistát megálmodod,
lassan ismételgeted magadban.
Lepkéket mentesz pókhálókból,
szárnyaik ide-oda csapdosva,
köszöngetik életetüket neked.
Esténként egy viktoriánus ház
tégláit nyalogatod hálóingben.
Nem láthatsz, csak mosolygok.
Tegnap voltam egy kocsmában,
kívülállóként ittam a bárányok,
és a békés bennszülöttek közt,
Átnéztek rajtam, nem látszódtam
A nyelvüket igen, a szokásaikat
kevésbé értettem. Cigarettáztam,
a fátylakon át visszanézett rám
a körmönfont magány. Lassan,
telt percekkel üzent, olyasmit
melytől a könnyek visszafele
zuhantak a szemembe: nasss.
Szerettem ott lenni. És igen,
egyszerűbb így. A jót hazudni. 





No comments:

Post a Comment

Author & Copyright

Copyright © 2009-2023 J. Nemakar. All rights reserved. This notice asserts your legal ownership of the work and your exclusive right to reproduce, distribute, and publicly display it. Including the year of creation and your name helps identify you as the creator of the work, which can be important in the event of any legal disputes. By using this notice, you are putting others on notice that you are claiming copyright protection for your work and that they cannot use it without your permission. Minden jog fenntartva. Az oldalon található szövegek a saját munkáim. Szerzői jog védelme alatt állnak. További felhasználásuk nem engedélyezett.

Blog Archive

Followers