Az, hogy ki volt a nyugati kultúrkörben az első festő aki eljutott az absztrakcióig... számomra annyira nem fontos, viszont kicsit zavar, hogy ebben a történetben is van egy kis csalás és nagy adag férfiközpontúságból fakadó torzító dolog, a legtöbb művészettörténeti könyv Kandinsky-t említi mint az első absztrakt festőt, aki 1910-ben készítette az első absztrakt vízfestményét, viszont egy svéd képzőművésznő Hilma af Klint már 1907-ben készített absztrakt festményeket (igen, a virágminta felismerhető Hilma af Klint korai képein, de az absztrakció nem azt jelenti, hogy nem ismerhető fel egy konkrét objektum...), csak erről úgy általában illik hallgatni, egyébként Hilma af Klint is teljesen egyedi utat járt be míg az absztrakcióig eljutott és természetesen a motiváció teljesen mások voltak mint mondjuk Kandinsky vagy Mondrian motivációi, nála a spiritualizmus okozott egyfajta szemléletváltást, ami egyébként részben Kandinsky-re is igaz, hiszen a művészetről írt könyve gyakorlatilag egyfajta egyedi spiritualizmus, már a címében is "Du Spirituel dans l’art".
Kiestem a témából, egészen kellemes reggel kezd kerekedni, jó a zöld teát szürcsölgetni és közben elmerengeni mindenfélén. Találtam egy orosz képzőművészt akinek nagyon megtetszettek a munkái, a neve Rusudan Khizanishvili, absztrakcióhoz egyébként van köze, mert a képein jelen van az absztrakció, igaz egészen egyedi formában, csak úgy megjelenik, de nem válik a kép absztrakttá.
![]() |
| Hilma af Klint, The Ten Biggest, No 2 1907 Oil and tempera on paper |
![]() |
| Rusudan Khizanishvili, Lost in Paradise |
![]() |
| Piet Mondrian, Arum Lily, 1909-10 |
Tegnap vettem egy orchideát, kék színűt, ma tanulnom kell, holnap megyek egy final interjúra és szeretném megkapni az állást, úgyhogy ma át kell néznem egy csomó dolgot, hogy holnap jól tudjam eladni magam.
Hajnalban köd volt mindenütt. C.-t jól kifárasztottam, a blue brindle whippet most ott fekszik az ágyban és alszik, ha ránézek észreveszi és felnéz, de néhány másodperc után visszaalszik, nyitva az ablak, jön be a hűvösség. Zuhanyoznom kell.
John Giorno tegnap említett "Pornographic Poem" című versét többször elolvastam, az elsőre nagyon egyértleműnek tűnő vers a sokadik olvasás után egyre árnyaltabbá válik, a kubai szál belekeverése összezavart, mintha még ez a csoportos szex is politikai értelmet nyert volna, ami egyébként igaz, mivel elolvastam néhány elemzést a versről, de még ez előtt gyanús volt az egész. Fura.



No comments:
Post a Comment