képek, betűk

Néhány nappal a rendszerváltás után
már mossák a koszos tenyereket,
mentik a kiszolgálókat - sikálják
az eleddig szorgosan csapkodó nyeleveket.
A propagandistákat tartalmat törölnek,
az évtizedes ipari gyűlöletet kiradírozzák,
az egy hete még háborús pszichózist okádó
csőcselék "újra pozicionál",
a szabad média makog - az újakon éli ki,
hogy tizenhat évig gagyogva maszturbált,
s most saját Stockholm-szindrómájától hajtva,
békés beszélgetésre hívnak Mini Goebbels-eket,
a féltudású értelmiség új világot vizionál,
a sok kitartott, házi napraforgó veszettül pörög,
létrejön az emberarcú fideszes népmeséje,
mint hajdanán az emberarcú párttag,
s akik tapsoltak a lopáshoz? A Bolondok hajója?
megvezetett, ártatlan áldozattá lesznek,
a korrupcióra boldogan szavazókat,
a lelkesen "migránsozó", "buzizó" fröcsögőket
européer demokratává avatják,
Mindenki olyan jó! Olyan kedves!
Napsugarat posztol a fizetett komédiás,
a kaméleonok színváltva villognak,
a maszkot váltó bohócok szivecskéket fújnának,
még néhány hét és jönnek az új biográfiák,
show, pénz, vudu és szerepváltó műtétek...
A minisztériumokban papírokat darálnak,
az oligarchák térfelet cserélva gazsulálnak,
a sajtóban eufemizmusokkal relativizálnak,
a sötét árnyak lassan kiszürkülve,
az új ön-definícióktól újra hófehérek leszenk.
a polgárság nélküli polgárságban buli van,
a pénisz alakú uborkafára
visszamásznak,
akiket onnan épp leráztak,
s a leghangosabb újra az lesz, aki eddig is üvöltött,
jönnek a hős-mesék, a nagyotmondás, felejtés,
az  urambátyám vállveregetés,
a megtorpanó mutyi - alakot vált,
új iránya a régi zsebek átrúzsozott szája,
a Csodaszarvas is visszatér a Szíriuszról,
Hétszűnyű Kapanyányimonyók a világfa tejetén landol,
alatta együtt örül a szent és a profán,
amíg a valóság sokadszorra - megint,
nem csapja őket pofán.