tarzabáció

 mmjhkjhkjhkjh jössz-mész tollfalú kacsavár
a szinergiák igazsága a rombolásnál, tarzabálás
dmnmddmmdm térdelő és kúszó példányok
egymás elől legelnek, sokszoros kotyogós
zabtejjel, maszkulin majomvérem belécsepeg
darabosan, negyedében felismerhetetlen
alvás előtt lehunyt szemmel köröket rajzol
mdd ccc kátrányozott háttérre feketével
kisétál a szobából bed-socks-ban totyogva
mosolyogva nézed, mjje felettébb szomorú
az éj csap egyet a farkával, lustán feltérdel
biológia kosztüm nélkül - én sem értem
ha lenne énem, hez bátorságom, neked adnám
köokeem köneen körülmények zakatolnak
tudva sejted, nincs már túl sok: elrabolnak
milliméterenyi ördögök, fogpiszkáló lándzsáik
öklükben hadonászva csak jönnek, fáj a menny
kérges csöcse alulgombolós orchideákban
végződő nnnnnnnn nálamnál nehéz teher
álomrajz nyugalomszigettel középen odú
menekülőcsésze langyos fürdővízzel, málok
egyre jjsjsjsrkgnrskj.g,nmgn.,mng.,mnf.d,mn
jobban emlékeztetem magam egy poregérre
mosolyából kinövő lapátfogakkal, ki...szott
vigyor ndndnd mindenre és mindenkire, zajtalan
nem kér enni, nem kutatja fel a paradicsmot
csak szeretne, de és ott a de - sokszorozva xxxx
akár a Holdon a por, nincs mi felkavarja
csak elterül a fennsíkon, súlytalan súlya
önmaga érzéketlen ballasztja . aa aludj
vidd magaddal szomorú mosolyod, ritkuló
vidám nevetésed, a felém tartó menésed
hurcolj el mindent, neked adom a levegőmet
színeket a zsebemből, meg az étvágyamat
tiéd lehet minden tervem, adom a szemeimet
és viheted a lelkem: ha lenne - bdddd sivár
mint a porkürtő közepén dndn a kődudor
kávéscsészékből radart készítek, feléd fordítva
belémosolygok és tavaszügyileg jelentős
már kellemesen langyos szellőt. jegenyék
meg égerfák, kőrisek és medúzák dfnkds
ölek és bokréták: egyszerűen szép semmik
üljetek egymás nyakába és nevessetek.