"Sokat érhetne egy lélegzet" - képzelte, a fotelban alszik,
edzése volt, s most a langyos augusztusi hajnalon
az esőt hallgatva, mint elbambult, elkésett gyerek
figyeli Azt. Még mindig homályos, "némelyütt már"
ezüstös fénnyel átszőtte az udvart, záport is szült neki,
a vízcseppek vízcseppenként dobognak,
gyermeki öklök a hátán, "ütök, ütlek, rohadék" - kiabálja
zajuk mögött meglapul a mély, ártatlan simaság,
unalmában elaludt a világ, "senkit nem érdekel magadon kívül"!
A kánikula után üdítő hűvösebb levegő
összekeveredett az ablakokon beáramló haribószagú
virágporral. Érezte a pillanat szépségének karcosságát,
hátizsákjában Turistának gúnyolták, viszi csigaházát,
dacára az elromlott Dolgoknak, s közben biztatja a halált:
"Mindig légy pontos!", "Szép vagy, főleg az agyarad!"
Az csak nevet, barátok húsa után szaglász,
a vadfák, bujabokrok, virágok ---
félnek előle. Hátradől és hallgatja a repülőket,
a távoli szirénák ocsmány vinnyogását,
szisszenésnyire megnyitja a csendet, kortyol belőle
nehéz elhinnie
hogy hamarosan megint nappal lesz, kezdődik az evés,
játszmák, beszéd, mocsok, akarás
csak pihenne, a személytelenség takarásában,
hallgatom ahogy hallgat, magamra mutatván, hogy Az,
"én"-t mondani elképzelhetetlen merészség lenne,
már nem figyel, ósdi fogalmakat használ: kémleli
a fejében susogó kételyeket, más és más állapotok
piramisba rendezve, közben a levegő kezekké változik,
fojtogat, újra és újra ugyanaz: "rákos daganat vagyok"
"mások életén", "akit ki kell vágni"
ismételgeti szomorúan a depresszió hangosbemondója,
a Fog Lane park kiégett füvében
fekete magházak kormos csonkjai heverésznek,
élete mint egy mániás rugó, MELY
összenyomva az energia többlettől súlyosabb lett,
alig mérhető kívülről, de lenyelve szétmar,
nincs többé fény melyben látszódna,
hiszen nem csak takarja a sötét, maga is az, szertefoszlik
többé nem lép kölcsönhatásba semmivel,
köpne ha képes lenne rá, de már nincs mivel,
"micsoda paródia" - gondolja mosolyogva.
és teszi a dolgát, felkészül a folytatásra,
ezt az ember-napot is túléli, hátha történik valami
szép.
Welcome!
This blog features my original works in the form of poems and texts that have not been published anywhere else. If you're interested in helping me publish them, please contact me via the contact form in the webpage's footer. Thank you.
Friday, 2 August 2024
Wo83MQw11
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
Author & Copyright
Copyright © 2009-2023 J. Nemakar. All rights reserved.
This notice asserts your legal ownership of the work and your exclusive right to reproduce, distribute, and publicly display it. Including the year of creation and your name helps identify you as the creator of the work, which can be important in the event of any legal disputes. By using this notice, you are putting others on notice that you are claiming copyright protection for your work and that they cannot use it without your permission.
Minden jog fenntartva. Az oldalon található szövegek a saját munkáim. Szerzői jog védelme alatt állnak. További felhasználásuk nem engedélyezett.
No comments:
Post a Comment