képek, betűk

Épp most olvastam, hogy milyen sok magyar él Londonban. Érdekes. Nem tudom mit gondoljak erről, vagy inkább úgy fogalmazhatnék, hogy hangulattól függ a véleményem erről a témáról, de pusztán az a tény, hogy sok magyar él ebben az országban: hidegen hagy. Épp annyira érdekel, mint bármilyen más etnikum százalékos aránya. Az viszont eléggé zavaró, (pestiesen: vérciki) hogy az itteni magyarság legnagyobb része nem képes nyitottan, valamiféle felnőttesnek ható: világpolgár-féleként (módján) viselkedni, hanem inkább a saját maga által kreált börtönében él - még itt is. Egymás között üzletelnek, egymás között esznek, isznak, szórakoznak, egymás verik át, egymást segítik, egymás között szexelnek és egymást gyilkolják - belterjesség, tompaság és kollektív magány. Tisztelet a kivételnek! Kiráz a hideg ettől az egész témától, de nem kerülhetem meg, mert ha akarom, ha nem: érint.
Itt Manchesterben nem tudom mennyi magyar lehet, nincs túl sok kapcsolatom velük és mivel etniaki alapon nem is keresem a kapcsolatfelvételi lehetősgeket, így nem tudom miféle társadalmi rétegből milyen arányban élnek itt. Nem valamiféle vélt sérelem, vagy beteges elzárkózás, vagy gyűlölet miatt nem keresem a kapcsolatot a magyarokkal, hanem csak mert nem azért jöttem el hazulról, hogy itt a puszta magyarságom szolgáljon valamiféle ismerkedési alapul - ahogy nem ismerekedek szemszín, bőrszín, vagy lábméret alapján, így a puszta magyarság mint olyan: nem tesz senkit érdekessé. Persze ha a véletlen összehoz egy magyarral, akkor adjunk egymásnak esélyt - (miért is ne?), mint bárki más: érdekes lehet és kedves és mindenféle. De a gettósodás...a belterjesség és az emigráns-bizniszelés számomra visszataszító. Mit nevezek emigráns-biznisznek? (itt az emigráns szó nem mindig indokolt, nyilván) Azt, hogy nagyon sokan abból élnek, hogy direkt, etnikai alapon (magyartól-magyarnak, mert az már valami...kiemel a szürkeségből, ugye? na persze... felszúrjam a seggedbe a Túrórudimat? Eszel a hasamról egy kis kolbászt? Gurgulázunk együtt pálinkát? plusz kacsintás: "ettől vagyunk magyarok!" pfff. puff nekem...) árulnak termékeket, taxiznak, szórakoztatnak, honlapot terveznek vagy hajat vágnak oly módon, hogy az csak a magyar célközönségnek szól, szóval tömörebben megfogalmazva: számomra érthetetlen és a korlátoltság jele, vagyis kerülendő, mert zavar, nevetséges és szomorú. Azért jöttél ebbe az országba, hogy ugyanaz maradj aki voltál? Van ennek így értelme? Szomorú ez, mert szánalmas: önbebörtönzés. Ennyi elég is volt erről a témáról, talán túl sok is.