képek, betűk

elfelejtek levegőt venni, elfelejtek aludni és hátat fájdítani, az "objektum leképeződése" - nevetséges, önmagában is értelmetlen, de lehet fokozni, az értelmetlen dolgok sokszorozása egy idő után ismerős, majd értelmesnek tűnő lesz? vagy az. attól függ mit hiszek annak_? ohh. jó lenne tudni, akármit, egyébként mi lehet ez a kényszeres alulnézet, vagy önbecsmérlés, nyilván az elnyomott, csonka egó lehetne, gondolnák, na igen, szép és kerek lenne a világ ha ilyen szép lineáris pszichologizálás és analízis mentén kiszámolható, kimutatható lenne a jellem, de egyébként teljesen mindegy, hogy mennyire bonyolult a rajzolat, mennyire finomak az árnyalatok, mert az ítélet ígyis-úgyis létrejön, függetlenül attól, hogy mi a valóság, egyszerűen érzelmek, indulatok és tudatlanság --- innen eredne a kíméletlenség, a rasszizmus, a gyűlölet és testvérkéik? ez egy újabb egyszerű séma lehetne - épp annyira bugyuta, mint az előző - hagyom - "pedig szép, látványos mint a Jákob lajtorjája fantázianevű fizikai kísérlet" - erősködik, nem figyelek, gyűlölöm, ha ilyen vetéledőműsorokba való mondatokkal fitogtatja a tudását - erőszakos és röhejes, nyilván ide is valami pszichológiai utalás kellene. de nyilván nem értek hozzá és így abbamarad.