képek, betűk

...csak bólogatás lehet a válasz, egy tűvel járja a városi buszokat és megszúrja a vállakat, elalszanak, mint öreg teknőcök, innen nézve színező az egész világ, csak ceruzák kellenek hozzá.



Throbbing Gristle - Discipline (live)

milyen az, amikor szégyelled magad amiatt, ahol születtél és amilyen körülmények közé és hiába tudod, hogy ez ostobaság, nem tudsz szabadulni ettől, a hétköznapok rendben vannak - nincs gond, hiszen meglehetősen könnyű hazudozni, egy mosoly, néha egy kis kényszer magamon, teszed a dolgokat, mondod, lépkedsz - mint mindenki, mert kell; de mi van ezen túl, ha van ezen túl bármi is, hmm, ez nem biztos, egyelőre.
mihez mérten vagyok ilyen-olyan-amolyan, szinte mindig van rosszabb és jobb, életünk nagyobbik része a középszerűség határain belül mozog és még a legrosszabb történeteink többsége sem lépi át a határt. meg sem közelíti.
talán éppen ezért ez a sok vágyakozás a kibontakozás után? hogy mérni, habzsolni egyszerre, akár örömtelenül, ízlelés nélkül, de a mennyiségtől kielégülten, újra és újra elmenekülve, node ki a fenében tudatosul mindez? és minek? miért lenne jobb az öntudatosság? az öntudat ugyanakkor nem okvetlenül jár több szenvedéssel, néha talán csillapíthat is, de kétségtelenül olyan dolgokkal szembesítheti magát az ember, ami megingat mindent? mennyivel jobb a hazugságok könnyű és magabiztos meleg odújában? olyan bársonyos, erős - kinevetni másokat, elhinni, hogy vannak ellenségek. álomba ringatóan édes.



Coil - First Five Minutes After Violent Death Golden Section

d. x. viccesek az utalások és a misztika, mégis szinte mindent átszőnek - bár az általánosítás itt sem jó módszer, hagynám is... milyen érdekes, hogy minden tudás, felvilágosodás ellenére megmaradtak azok az alap reakciók - védekezési formák, amelyek a tudás hiányát ál-tudással töltik fel, magyarázatok láncolataival szolgálva.