képek, betűk

Tegnap délután érkeztem Izlandra, repülővel. Izland szép, nem volt csalódás (ezt csak azért írtam, mert bevallom voltak kételyeim), már a reptérről a fővárosba, Reykjavik-ba menvén, a buszon ülve és az ablakon át kifele bámulva meglepődtem az út menti tájon, és azon mosolyogtam, hogy olyan mintha a Marson lennék, csak az zavart bele ebbe a képbe, hogy közben esett az eső. Az időjárás egyébként majdnem épp olyan mint Manchesterben, csak mivel északabbra van, ezért körülbelül egy hónappal korábbinak tűnt minden (a krókuszok itt most kezdenek nyílni, nálunk meg már elvirágoztak).

A második meglepetés Reykjavik mérete volt, azt hittem kisebb... meglepett a város valós mérete. Reykjavik nagyon modern, tele irodaépületekkel, ipari parkokkal, lakónegyedekkel - látszik a városon, hogy fejlődik, nyüzsög. És tiszta, Manchester (ahol élek) nagyon piszkos, Reykjavik viszont nem. 

A harmadik meglepetést az árak okozták, maradjunk annyiban, hogy drága - nagyon drága, én még ilyen élelmiszerárakat sehol nem láttam eddig, pedig otthon Nagy-Britanniában sem olcsó az élelmiszer. 

Ez az én álom-utam, évek óta szerettem volna ide eljutni, és végre itt vagyok, eddig nem csalódtam. Holnap megnézek minden képzőművészeti múzeumot Reykjavik-ban, éjjel elmegyek túrázni és északi fényeket próbálok majd fotózni. És megvizsgálom az izlandi söröket is.

Tegnap történt Brüsszelben az a borzalmas robbantás amiben több mint 30 ember meghalt, épp a manchesteri reptéren voltam amikor a híreket olvastam, nem is tudok mit írni, annyira borzalmas az egész. Európának végre el kellene kezdenie megvédenie magát, egy kicsit ugyanis úgy érzem, hogy elkényelmesedtünk és a terroristák pont ezt használják ki.
Béke az áldozatok poraira!