ne érj hozzam

az eddigiekben - mint mondhatnék: az ontológia története {Mint történet (újra együtt ugyanazokkal a szavakkal történő kinek a pisztolya a szekrény tetején a cipős-doboz anyu kacagása amit már 10 éve nem hallottam; i. hiányzó szemeivel, a szemöldök ívének gyámolatlansága --- egydimenziós kommunikáció, újra tanulok enni, újra tanulok szaporodni, újra kell terveznem önmagam és mindent magamon; a mozgásom elhalt az utolsó lélegzettel): visszakéri} tőlem: a beszéd, artikulációval és a mindennapi megaláztatásokkal - a gondolat, a szeretet kisajátításának trükkjeit; az orvosi szabályzatok |az utcán lakott| - már a két visszakérő mint idea vagy fikció (vajon melyik?) annyira fajomhoz vagy ha tetsző: fajtámhoz kötött mintha nem lennénk képesek elvonatkoztatni avagy mintha az értelem csak álca lenne vagyis Az amire szolgál(való): az életben tartásunkra; a legtöbb esetben minden efféle törekvés más csupán önbecsapás és hazugság; a "csupán" annyiban helytálló hogy a létfenntartás és afsddgcxfsd szóban leosztott fiktív morál ütköztetését éppúgy eljátszhatjuk mint a legszebb színdarabot - "ergo decipiatur" játsszuk el hogy nem vagyunk fontosak és ne keverjük a metafizikát a relativitáselméletet és a hímvessző biológiáját - vagy ha igen: tegyük kellő alapossággal; a tegnap és a kosz - a lágy részek mindig áldozatul esnek (amikor a szó halmazok értelmi attitűdjei épp ugyanazok mint az átlagos kommunikációs rendszerekben megszokott)
. háton fekve
"fogalmazz körültekintőbben" - "princípium" - azt hiszi ha átolvassa az összes vallásfilozófiai írást akkor közelebb jut a fák gyönyörű csendjéhez|közelebb a mesebeli eperfa terméseihez|ő lesz X-M a Föld megmentője|vagy Krisztus a bárány|. pedig csak textúrákkal ellátott, stilizált és évszázadok szépén és mocskán áthúzott szófonatokat kapott, olvasott; sok haláltól rettegő az elmúlást elfogadni képtelen gyermeki vágytól hogy a mulandót [és a sikolyt, sípolást] elfedni mint egy nagy tenyér erősen rászorítani : hogy alatta van a teremtő és a fenntartó de nem emelhetem fel a tenyerem dddddddddd

azt hiszi: fontos hogy gondolkodhat (ez fegyver) és képtelen (nagy nehezen, ha az érzékek úgy engedik) ettől elvonatkoztatni - finom a pamut, kötött pulóverben, gőzölgő tea mellől szeretné megragadni azt, amit csak odakint a fagyhalál közelében lehet megérteni - az én lassú (ön)-(gyilkosságom) azért fontos, hogy átüssem a fájdalom illúzióját és az érzékeken kívül, megtapasztaljam azt, hogy egyazon álcában: a simogatás és a deres fűszál szegélye; távolban a mentőautó szirénája a pokróc és a kutyaszőr; amit építettem nyáron lerombolom télen hogy emlékezzek a semmimre - a belőlem oda és felé majd vissza irányuló folyamatok nem leírhatóak analóg szövegfolyammal csakis úgy ha a szöveg pontosan követi a történések gyorsaságát és rétegeinek összetételét; semmi köze ennek a művészethez - a művészet hidegen hagy; mielőtt még valaki képzet-társítást vagy automatikus írást sejtene ott ahol semmi ilyen nincs ;Farkcsapdosás ha tevének nézem; "én felmegyek jó?" "oké" "kettőt összeadva jött ki ez a szám" "a másfél milliót elosztom ötvennel"

két éve még fel akarta magát szabdalni zsilettpengével; ma pedig engem vigasztalna; micsoda más kémia;
a sok simogatás megtette hatását; trombitának képzeli apakomplexusát;
emlékezetet az egykori, depressziós A. ra aki a csodálatos gyógyszerektől úgy meggyógyult hogy azóta is napi kétszer jár a Tescóba bevásárolni, újra tud televíziós vetélkedőket nézni - most már újra teljes értékű ember. semmi ferdülés. semmi neurotikus kétely. semmi regresszív boldogság.

város; mérgező levegőjét kell belélegeznem, Kell; jól hallod. már nem sokáig; rosszul kérdem, -- szúr a por a légcsövemben allergia és a fuldoklás minden este hajnalban . a dudák és munkások közt féltő gond
az autók és a koszos útszéli lámpaoszlopok szépen összefolytak, mindenfelé zöld kockákat hagytak: nyomként
a pergőtűz ebben az utcában történt, és bár a hullák bűzét már nem érezni körvonalaik nyomot hagytak a járókelők kabátjain, egyik-másik mozdulatuk túlságosan lassú - "nem hiszem hogy ártatlanok lennének" - közölte r.
valaki lónak álcázza magát és az út szélén pihen; eltakarítják
a meleg aszfalt felett hullák legelnek fémtartályokban, Istenük felől halk kocogás - menny és zene zsoltárokat köhögnek szájukból - |a gyűlölet semmit nem ér| már csak erdő magány csend vonz|
remélem
egy pillanat alatt megtörténik
egy sétából nem térek vissza?

minek olvasni a sok felesleges pislogás beígérték az életet értelmet is ígértek hozzá az "értelem" mindig idegen maradt számomra hazugnak találtam idegennek éreztem olyan dolognak amitől szabadulni szeretnék erőltetve arcomba nyomják egyre durvábban elegendő néhány szigorú tekintet


meg
riadtam
tőled
szerdán
ezen a szerdán
- - a gondolataidat nem termelik maguktól szaporodnak - -
elsétáltam a fák alatt valahol fészek lehet odafent | munkahelyek | sav robotok
a sok madárszar itt a járdán - zászlók - feladatokra moccanó egyen arcélek
büdös rohadt ez a város ------ mit lehetne ?
maszkom a gégefőn világoskék
selyemszál hogy forduljak vállam { krisz és apja ebben az irodában halottak }
vad pofáját magáról kegyesség? { a kegyelem mint fogalom, a kegyelem mint dísz}
örömet csinálnak { fajom, nemem, rangom, sorrendem, bennem, általad, neked }
előre-hátra
mondják: érték. kacag.
ahogyan i. combjait tapogatva { mint más csordában, a fogak éle drákó és kénye}
kényelmük lelkét:
a bűzt és a mérget { könnyed tompább gazdagabb növekedőbb}
nekem adják. { nevetséges minden gondolat}

a susogás sem olyan

szaporodj szorgosan hogy több hulla legyen

"Ontological-Hysteric Theater" a kifejezés semmije:::
minden tánclépés erősíti a lábakat?; "rúgjon belém" - kérem őt megcsörgeti a telefonomat

szakaszokra osztaná a bevételi és kiadási oldalakat hogy a legfelsőbb Buddha a gazdasági Növekedés bugyijából nőjön még egy vallás a már meglévők sorába új hívőkkel új papokkal |a nemzetgazdaság jólétének növekedését jelenti.| a nemzetgazdaság jólétének növekedését jelenti. |

"autózz csak remélem gégerákban döglesz meg!" - kiabálja mérgesen.

fura indulatok. fura szövevényes szövegrészletek. értelmetlenségig torzult tőmondatok. félős pislogás. harcias póz.

előtte a szőke lány?

mintha fontos lenne kriszt kiemelni, mert
a hatás miatt: különleges erőt kap a szöveg |krisz Dealer krisz biciklisnadrágban|
a mese főszereplői által - ellenhatás
ellenvélemény ellenszérum Mintha nem termelődne ugyanaz a vér Ugyanaz az ostobaság
"ha jönne egy űrlény és jellemezni kéne fajomat egy szóval, akkor az "Ostoba" lenne az a szó" - közli r. durcásan

"szegezz ki egy darab szart és tárd szét a karjait gyűljenek alá a legyek: ott a megváltójuk nézzék és kapjanak tőle kegyelmet." - kiabálta z. orrszőrein apró takonycsepp mintha illusztráció lett volna

igazi gyűlölet.

a tömeg illedelmes erőszakja.


a szar mégsem béka mint Kippenberger kedves mókája a szar komoly dolog komoly ideát kell köré szőni komoly arcú komoly röfögéssel a hodályból a zsindely alól ahová a kényelmet úgy öntik be mint a moslékot

"ó krisz basszál sztálinnal" - kéri Zerge Napocskát. "adj munkahelyet minden napra" - imádkozik Napocska. "adjál olajat hogy növekedhessünk és mezőt a gabonának!" - kéri Zerge. "te meg csak ülsz itt és ide-oda gurulsz! büdös geci!" - kiabálja krisz, biciklis nadrágján az adidas logó kopottan de méltóságot ad cingár lábainak.