a játék tartja össze játszanak a haláluk előtt gátak melyek elfeledtetik mindezt hogy élni lehessen és álmodozni
újrakezdés a fájdalom eltemetése a fej hátsó kamráiba
ingire sem emlékszem már
semmire nem
mozgás elhajlás:
emeld fel a kezed emelkedj fel az irodaépületek fölé a szmogban ússz el két utcával lentebbre ahol valamit gyorsan betömhetsz a résekbe
a belső utak mosolyt csalnak kívülre - mintha lenne belsőm mintha lenne bármim
elefántcsorda
"a világfájdalmat a hülyék találták ki hülyéknek" - meséli r. és röhögve belenyúl w. melltartójába. a pézsmapatkány farkát nyakláncnak használja arrogánsan tudja mozgatni a szemöldökét felfelé

Dubravka Dubravka:
Wish
Oilpaint on glass
45 x 55 cm
tarra vágott bokrokhoz:
a méreg lassan terjed a levegő a víz a föld utódaitok meg fognak dögleni
"legyél őseredeti" - közli r. nem várva választ a combján egy ütemet dobolva nézegeti a sétálgatókat
súrlódok

Beatrice Feo:
Born N
dülöngél Antonij citromfák alá:
aaz emberek közül 24 félig szörny olajat túrnak faggyús karmaikkal és a forma1-et nézve Felszállnak a mennyekbe pont oda bele amit ígéretbe kaptak Szajkózza Sikítsa Ismétli Hozzátsz majd a tévéből miután hangosat szürcsölve a legvégén: kiszívják a virtuális vért kiélvezték eléggé a Tudást és a véleményt vagy a national geographic Templomi közvetítés jó plebejus jó császár Mintha sztálin és a jézus homokoznának ott a padláson így eljő az egyik Nagy szőrös mellkassal szeretik őket mert megsimogatják fejüket és megbocsátanak mindent hogy az ipar tovább fejlődhessen a Lélek tovább emelkedhessen amíg van levegő addig fogyhasson biM Bam Bum
-
-
Mínuszok
mi legyen szép?
ű
termelődjön
korlátlanság -
növekedés | kegyveszett veszett minden elveszett csak még nem párolgott el az élet
irányvonal
azt hiszi hogy a nihilizmus a lakodalom és az ünnepség
karjai közt ::: trágyából faragott Hős

Ernst Billgren
MOLNETS BRODER, 2003
leás a vízvezetékig:
nincs ott semmi

Immo Tuominen:
Talven sydän
1968
méz nyalóka:
kovászos hajlott reggel várakozó butaság a szájakon és a szemhéjakon a tülkök autókká alakulva gurulnak mint a koporsók enyémek tiétek mind megdögölni saját kéztől mert így lassan elrothadva mégis kegyesebb mintha bevennék két marék altatót
pára:
hazugságok - írva, mesélve, szavalva, iskolákban, előadásokon, templomokban, munkahelyen és ha elviseled akkor megsimogatják a buksidat: eléggé erős hazugság-rabszolga vagy - jó lenne szaporodnod is hogy a aprócska rózsaszín kölykeidnek erős fogazata éles esze legyen hogy belőlük is jó rabszolga legyen
barack kompót --- :
saját magunk rabjai saját magunk szabadjai: mindkettő röhejes még a nihilizmus is csak álmodozás végtermék talán ha sikerül kiszakadni mindenünnét akkor a gondolatok egyik-másik szelete megközelítheti a szabadságot - de ehhez remetének kell lenni
AL LÉKJDLKJÉDKLJ DÉLKJ
Gemma Gallagher:
Delerium of The Brave
Oil and Photograph on Paper
45 x 60cm
kioöttyözöm a feladataimat és nem kérek több pénz-anyagot a vénáimba és a sebeimbe kiszívtak belőlem már majdnem minden életerőt
alig maradt valamim ellenállás vagy engedés az erővel áramolni hadd tépjen szét
körülöttem nemi-szerveken guruló hím és nőstény robotok és fogaikat csattogtató főrabszolgák leírhatatlan tulajdonságokkal dffffffffff
nem a Hazugság ez; ami körülvesz sajnos nem és nem is urbánus nem is tudatos nem is mesterkélt egyszerűen Ilyen mindenütt ilyen minden település-ketrecben --- emberi alaptermészetből fakadó g gsdf sd sd
ítélkezni sem lehet mert az d ítélkezés visszalök oda ahonnét ki akarok mászni még véleményem sem lehet mert akkor kinevetnek tehát nincs egyéniségem énem véleményem semmim csak menekülni akarok a fák közé az egyedülbe

Andrew Hollis:
Nanjing Bridge
Oil on polyester
300x400mm
2008
dasfddddd
büszkén felemelt állal sétált el az ablakom előtt farmerban és fehér pólóban erejének tudatában hogy ma is megtegye a hősi cselekményt amit neki a Hím Gépnek meg kell tennie hogy megkapja a drogot amit átpumpálhat az otthon-alomba én rettegve bújok a sarokba ne lásson senki lapulva - -., lassan 8 óra közeleg a csomók és a pettyek ideje amikor előmásznak mindenhonnan a lépcsőkön az ablakokon nyúlnak befelé és olyanok mint én csak alszanak és rágnak meg állati szöveteket esznek magamat látom bennük és félek tőlük

Paweł Althamer:
The Cardinal
1991
az sincs
No comments:
Post a Comment