Ami Ukrajnában történik az a kortárs Európa szégyenfala, egy teljes kórkép, látlelet, betegség és agonizálás - eddig. A teljes halottság állapota még nincs, de affelé haladunk.
Én 2017-ben jártam Kharkovabn, az akkori munkahelyem (Nagy-Britanniában) egy kharkovi céggel dolgozott együtt és egy körülbelül húsz fős csapatot kellett irányítanom három hétig Kharkovban.
Soha nem felejtem el azt a várost, az éttermeit, a borzalmasan szegénynek tűnő utcáit, a lepukkant tömegközlekedést, a hatalmas és burjánzóan zöld parkokat és a jó ételeket. És nem felejtem el az embereket akiket Kharkovban megismertem, többségükben nagyon rendesek voltak velem - mint a legtöbb helyen, élték a saját életüket, volt aki kedves volt, volt aki mogorva, volt aki jó fej és volt aki kevésbé, ahogy az lenni szokott. BOrzalmasan sajnálom, hogy végig kell néznem, ahogyan az orosz agresszor egy őrült és szociopata diktátor akaratából lerombol egy egész országot, rossz nézni ahogyan senki nem segít az ukránoknak, az európai országok Lengyelország kivételével képtelenek bármilyen önfeladásra, a saját kényelmükből és biztonságukból semmit nem akarnak feladni - pedig enélkül segíteni csak ritkán lehet. Szívszorító tudni, hogy Kharkov, ahol annak idején olyan sokat sétáltam - nagyrészt elpusztult.
Én leginkább amiatt szégyenkezek, hogy miközben embereket ölnek, emberek alszanak metróalagutakban, a földön, mindenüket elveszítve, százezrek menekültek el, addig az európai politikusok az olaj és a gáz miatt nyafognak, teszik mindenzt úgy, hogy a globális klímaváltozás miatt már rég le kellett volna jönniük a foszilis erőforrásokról, vagy legalábbis sokkal kevesebbet kellene használni, most látszik, hogy semmit nem tettek, Európának se hadereje, se a klímaváltozás ellen nem tettek semmit, se semmilyen foszilis üzemanyag felhasználás csökkentéséről szóló nemzetközi egyezményt nem teljesítettek. Vagyis folyamatosan hazudtak. Most pedig meg akarják úszni és olyanokat mondanak, hogy majd 2030-ig ez lesz meg az lesz. Nem lesz, természetesen. Szégyen ez az egész, hogy ilyen szar alakokat választunk vezetőknek, hogy hagyjuk, hogy ilyen alacsony morális színvonalú civilizációnk legyen ezen a bolygón, ahol a legnagyobb gazemberekből lesznek vezetők. Az oroszoknál egy diktátor pöffeszkedik és a saját elmebaját egy egész civilizációra rá tudja kényszeríteni, mert pontosan tudja, hogy az elvtelenség, gyávaság, kicsinyesség, korrupció, tudatlanság, ostobaság és a kényelem neki dolgozik, Putin sokszor épített már erre a stratégiára és mindig bejött neki, mert tele van a világ elvtelen, gyáva, kicsinyes, korrupt, tudatlan, ostoba és kényelmes emberekkel, nem csak a politikusokra értem, hanem mindenkire. Szar hely ez a bolygó, mert az emberek többsége szar.
Welcome!
This blog features my original works in the form of poems and texts that have not been published anywhere else. If you're interested in helping me publish them, please contact me via the contact form in the webpage's footer. Thank you.
Friday, 11 March 2022
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
Author & Copyright
Copyright © 2009-2023 J. Nemakar. All rights reserved.
This notice asserts your legal ownership of the work and your exclusive right to reproduce, distribute, and publicly display it. Including the year of creation and your name helps identify you as the creator of the work, which can be important in the event of any legal disputes. By using this notice, you are putting others on notice that you are claiming copyright protection for your work and that they cannot use it without your permission.
Minden jog fenntartva. Az oldalon található szövegek a saját munkáim. Szerzői jog védelme alatt állnak. További felhasználásuk nem engedélyezett.
Blog Archive
-
▼
2022
(144)
-
▼
March
(6)
- KLOper45HJDCsupán foltokban szívtalak fel a sarokb...
- HZieop35373Szépen alszunk, ahogyan kell. A magány ...
- Miközben létezek, folyton alszok, csak éjjel nem. ...
- Ami Ukrajnában történik az a kortárs Európa szégye...
- A téglafalak árnyékai szuszognak, felpüffednek min...
- Ha tökéletes lennék mint egy gömb, gurulnék, próbá...
-
▼
March
(6)
No comments:
Post a Comment