Kinéztem az Oxo felé, az
üvegen kialvatlan szemeim,
köröttük arcom, én vagyok az
üveg és a szemek is, a gyomomban
a kristálykönnyek szintén,
hat emeletnyi mélyben hangyák,
pontos másolataim elérhetetlen
rágókkal, sétájuk fekte
mandelbrot szemet rajzol
a Waterloo és Blackfriars
bridge közé, kezek és arcok
az üvegen. A fáradt esőcseppek
felhőkrémet kennek a virradatra,
elengedném a gravitációt,
terpeszben állva, lábujjamat
csíptetve, mint az úszók verseny
előtt, átugranék az ablak-arcokon
a zsongó hangyaboly közepébe,
hogy odalent, édes betonpamlagon
megpihenve, szellem karjaim
gyökerekként öleljenek: örökké.
Welcome!
This blog features my original works in the form of poems and texts that have not been published anywhere else. If you're interested in helping me publish them, please contact me via the contact form in the webpage's footer. Thank you.
Tuesday, 17 December 2019
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
Author & Copyright
Copyright © 2009-2023 J. Nemakar. All rights reserved.
This notice asserts your legal ownership of the work and your exclusive right to reproduce, distribute, and publicly display it. Including the year of creation and your name helps identify you as the creator of the work, which can be important in the event of any legal disputes. By using this notice, you are putting others on notice that you are claiming copyright protection for your work and that they cannot use it without your permission.
Minden jog fenntartva. Az oldalon található szövegek a saját munkáim. Szerzői jog védelme alatt állnak. További felhasználásuk nem engedélyezett.
No comments:
Post a Comment