képek, betűk

apró gombok, van aki szomorúságot érez, van aki nem --- nyilván, ez talán még ma is lehet igaz, nem mindig, de néha, mármint a "hatás", az előtörténet alapján más és más - kifelé, befelé, minden irányban. jelenleg a művészet, itt nyugaton leginkább érdektelen, eléggé nevetséges témákkal, leggyakrabban önmagunk pszichózisait, neurózisait, perverzióit és a különféle társadalmi banalitásokat használhatjuk mint kiindulási pontokat, néha unalmunkban, néha valamiféle elhivatottságnál fogva, bizakodva az öröklétben, hírnévben és média szereplésben. Jean Toche-nak voltak erről érdekes gondolatai, nem tudok egyetérteni vele, de mindenképpen érdemes elolvasni.

http://umintermediai501.blogspot.co.uk/2011/02/towards-new-humanism-1970-jean-toche.html

Túl sok a forradalmi hevület, túl sok a szemrehányás, az antikapitalista derű és ború ---- vagyis minden ami miatt hányok a XX. századtól, az egyik nagy tanulsága az előző századnak, talán épp az, hogy az ítélet és értékítélet nagyon gyorsan nevetségessé válik és talán már akkor is nevetséges, amikor létrejön, emiatt jobb kerülni. "Mi van helyette?" Miért kellene bármi is helyette? Nem hiszem, hogy a művészet szerepe az örökös moralizálás lenne, sem a kioktatás, sem a politizálás - talán mindez együtt: az igen, előfordulhat, de személyiség függő... valakinek megy anélkül, hogy nevetségessé lenne, valakinek meg nem. Ettől szépek és rondák a dolgok? szociál-politikai-aktivizmus: pszeudo-naturalizmus: ezek nem szóviccek a bullshitgenerátorból, talán létezhetnek és fontosak és ennélfogva ott is vagyok a régi jó "önfeláldozás" témakörénél, hogy előfordulhat, hogy csak ez számít, bármilyen területen.
legjobb hagyni, absztraktan és realistán, filmen, 3D animációban, egy pötty formájában, a populáris kultúra részecskéjeként, keringve a felfelé, vagy lefelé mutató ujjak ítéletei közt - mindig van mit kérdezni és mindig lesz mit elítélni: ameddig a nyersanyagoktól függünk --- és ezzel el is érkeztem a politikához, ami, ugyebár túl durva terület egy viráglelkű művésznek, a vér kecsap, a háború pornográf, a tömeggyilkosság meg sörözés közbeni beszédtéma - egy részeg éjszaka múló rosszulléte?
és most kitalálom mit főzzek.