Próbáltam befogadni az ő hiba értelmezését; ide egy idegen szó kívánkozott elsőre, csak hogy fürtökben lóghasson a tudálékos faszkodás, de kitöröltem, nevetséges. A Bennem Lakó Punk szarszagot kiáltott? A hiba mint fontos tény és tényező, jelentős, ez nyilvánvaló, de vajon mennyi minden származtatható ebből? Nyilván: a szükséges dolgok, vagyis amire rámutatnak és amit felhasználnak (belőle, a leírásokban, a meghatározásokban, ürügyén, okán), engem elsősorban az zavart meg, hogy nem tudtam magamban eldönteni, hogy mi a hiba, na persze a biológiában ez egyszerűbbnek tűnik, írnám, hogy ez csak látszat, de akkor meg az abszolútumba vesző zagyva integetne vissza rám kacagva. Nem választok semmit, a valóság ugyanis választhatatlan, ott van és kész, minden más csak ködösítés? Nem szeretem az ilyen megállapításaimat, gyanúsak. Álkérdés a seggarcoknak? malacka.
Már hajnali fél három óta fent vagyok, átbuszoztam egész Manchesteren; Didsburyből Middletonba, mire az irodába értem kétszer bőrig áztam, James, a takarító széles mosollyal fogadott, kedves ember, minden másnap jön. Annyit tudok róla, hogy kenyai és, hogy a mobilja csengőhangja valamiféle harsány ír ál-népzene, ami néha, amikor porszívóz és közben hívása van, derültséget szokott okozni. Kilencre kellene bejönnöm, de már fél nyolc körül itt szoktam lenni, ilyenkor még senki nincs itt, én kapcsolom ki a riszatót. A szerverteremből jön a hideg, az eső esik, szeretem nagyon az itteni őszt, a közeli dombok felől jó illatok szoktak jönni, ha épp erre fúj a szél.
A kompozíció. Csapongok. Témaváltás. A személyes történeteim mind aprócska halál gyerkőcök, szétfutnak ezer felé. Ebben a városban jó élni, a belső magányban, valamiféle fura menekültként, az anyanyelvemet egyre kevesebbet használom, otthon az egyik országban, ahol születtem lenéztek miatta, a másikban pedig nekem kellett volna amazokat lenéznem, hogy befogadjanak a csordába. Itt senkit nem kell lenéznem, ezért ez a világ alkalmasabb az életre. Talán.
No comments:
Post a Comment