képek, betűk

Ha Faludy, TGM Élne - sírna, röhögne
Az ismétlődésen, az ismétlés ismétlésén
Akik az ő korában segget nyaltak
Másokat tapostak, nyilasnak, ávósnak álltak
S neki mennie kellett - sokadszor is
Most azok utódai ugyanazt ismétlik
Neked menned kellett
Ők fröcsögve, gyűlölködve
A szélsőjobb mocskát éljenezve
Migránsozva, buzizva menteltek
Mert néhány ezer idegen kegyelmet remélve
Enni, szállást kért -
S egyként uszítva, hörögtek
A nyugattól kapott
Ezermilliárdokat kéjjel lopva szét
Most közülük jött, káderból lett
új megváltót éljenezve
Az addig istenített diktátort lelkesen köpdösve
Magukat áldozatnak beállítva
Enni, enni kér
S a markát tartva ájtatos pofával
Úgy tesz mintha semmiről nem tehetne
A négy kétharmadnál ott sem voltak
A prostituált ellenzék
Az urambátyámozó, túlárazó többség
s a világot nem ismerő
félművelt értelmiség
most zászlóba, dalba burkolózva
Hősi áldozatnak látja magát
Saját szemében: balsors rágta nép
S te csak nézel, csendben Faludyt olvasol
És szomorúan elfogadod
A megváltoztathatatlant
Hogy nincs vissza, nincs új
csak ugyanaz: újracsomagolva
új elnyomást építene: ugyanazok
ugyanúgy - s megint koncért: lelkesen.