Welcome!

This blog features my original works in the form of poems and texts that have not been published anywhere else. If you're interested in helping me publish them, please contact me via the contact form in the webpage's footer. Thank you.

Friday, 18 November 2022

Szemek papírból a sötétben,
félig fekve ülök a matracon,
két vánkos fejem alatt, esetleg három,
elválasztók a hideg faltól,
éjjel kettő óra hét,
a bojler nemrég kapcsolt fűtősre - mert zizeg,
szemek a krepppapírpuha sötétben,
Morton Feldman jajveszékel a laptop kürtőiből,
fél egytől vagyok életben,
feküdtem, válaszolgattam a tárgyaknak,
a radiátor a hasfájásomról kérdezett,
érdeklődött a tükrös szekrény is,
a ruhaszárító arcán láttam, hogy ő is válaszokat vár,
itt hagylak benneteket - suttogtam,
egy hónap múlva ilyenkor már
másik ország, város, másik albérlet - ti itt maradtok,
lassú melódiák odakintről,
hiányozni fogsz - mondták,
Meredith Monk melódiája hümmögött,
lavórnyi ó-kat képzelek az éneklő szájak helyére,
majd elmúlik "akár a választásaid következményei",
gondolom,
kopár szigeten magányos sirály vagyok,
elrepülök kávét főzni, meztelenül - ahogyan szoktam,
csak tollakban, szép fehéren, 
sweet, mondja John Cage
a négy fal között jó barátodként,
teljesen idejétmúlt vagyok amióta vagyok,
meleg-zoknik reggelire,
alvászavar éjjelire,
papírszemek sötétből,
kallantyúk a mennyezetről,
porcicákat feszítettek rájuk a nappalok,
egy és még egy, ez itt:
a mocsokbolygó szörnylakókkal,
én pedig egy közületek,
a szégyen nem tesz különbözővé,
újra Feldman és Joan La Barbara,
könnykoprsóból kikopogó zongorahegedűk,
olyan szépek - egyszerűen,
lassan készülődök futni,
összeválogatom a ruhákat,
az éjjelfutók szertartása,
a sötét, üres utcák, fülhallgató és fejlámpa,
tervezek:
a Sandpit Lane felé indulok,
majd a Marshalswick-on a golfpályák felé,
közben figyelek,
ha szuszognál emelkedne a pokróc,
de lapos, nem vagy ott,
papírszemeim lehunyva a sötétben,
látlak meg nem született kislányom,
látlak elveszett kutyám,
látlak semmim,
befűtök és teszek érte,
hogy végre kotyogjon a kotyogó,
várom, hogy elmúljon
a részegeket hazaszállító taxik zúgása
eltűnjenek a villogó rendőrautók,
legyen csend,
a tejesemberek és az én időm,
a rókák szemeinek ideje,
csak a saját légzésemet figyelem majd,
a világ a fejlámpa aurája lesz,
és nem lesznek emberek.



No comments:

Post a Comment

Author & Copyright

Copyright © 2009-2023 J. Nemakar. All rights reserved. This notice asserts your legal ownership of the work and your exclusive right to reproduce, distribute, and publicly display it. Including the year of creation and your name helps identify you as the creator of the work, which can be important in the event of any legal disputes. By using this notice, you are putting others on notice that you are claiming copyright protection for your work and that they cannot use it without your permission. Minden jog fenntartva. Az oldalon található szövegek a saját munkáim. Szerzői jog védelme alatt állnak. További felhasználásuk nem engedélyezett.

Blog Archive

Followers