képek, betűk

John Heartfield munkái valahogy nem lettek ismertek, ez nem baj, ma inkább erény, mert ami ismert lesz, azt előbb-utóbb, ilyen-olyan mértékben - negálja a sok hülyeség, amit összehordanak róla? Valami ilyesmi, de ez így túl arrogáns, ami nem annyira vet jó fényt rám (ez viccestelenség), de blabla. Szal, mostanában valahogy a politikai propaganda kezdett érdekelni, mármint a művészeten belül, ez iszonyú széles terület és alig (aligos-alig) átlátható, nem is nevezhető ez propagandának, inkább csak politikai motívumok felhasználásának? Vagy a téma politikusabbá tételének, vagy: beemelése a politikai Masszának valahová, ahol azután valamiféle célt szolgálhat, persze ismerve a művészet jelentőségének a teljes elmúlását: ez inkább csak egy szűkös értelmiségi csoport játéka - többnyire, kivéve azt a néhány műalkotást, ami valóban populárissá válik, John Heartfield egyik-másik munkája pont ilyen, ennek ellenére nem nevezném (ma már) ismertnek, amúgy nem tudom mit jövök mindig ezzel az "ismertség" dologgal...ez talán valami betegség nálam, olyan mint a szifilisz, habár, mondjuk a szifilisz jobb lenne, mert az azt jelentené, hogy van/volt valamilyen szexuális életem. De nincs. Érdekes amúgy, hogy John Heartfield munkáit elsősorban a 80-as évek undergrund populáris zenei formációi találták meg maguknak, jó példa erre a Laibach, Blurt, vagy a Discharge. A Laibach nagyon sokszor felhasználta a munkáit, ők ugye elsősorban szintén képzőművészek voltak az NSK csoporton belül. Talán nem túlzás azt állítani, hogy ma is virágzik a politika(ai motívum) a művészetben, érdekes, ahogyan a dolgok ismétlődnek, ma éppoly népszerűtlen és visszhangtalan mint az utóbbi évtizedekben bármikor, persze ez erősen attól függ, hogy mit nevezünk művészetnek, mert ha péládul a kortárs népművészet politikai motívumokkal teli (a 90-es évek végén aranykorát élő, majd cikivé váló és elfeledett, aztán most 2013 körül újjáéledő) animált gifeket művészetként értékelem (miért ne tenném?), akkor van visszhangja, hiszen ezek ma nagyon népszerűek - az mellékes, hogy mennyi az igazságtartalmuk, hiszen ezek az üzenetek a természetüknél fogva, rövid életűek - csak a pillanatnak "élnek", és előfordulhat, hogy csupán akár egy napnál rövidebb ideig van csak információ értékük - ha van. Ez a színtiszta bohóckodás, a vérbeli fikázás és az otromba röhögtetés archetípusa - imádnivaló? Valami hasonló. Mondjuk ez a része engem nem különösebben érdekel, mert én egy szaros sznob vagyok, aki hisz a magas művészetben és akinek még Bansky munkái is épp, hogy elmennek és nem giccsnek nevezendőek (grrrrrrrrrrrrrrrrrrr)...ezt a mondatomat még meg fogom bánni, de sebaj, azért élünk, hogy öregebb korunkban majd jókat kacagjunk a fiatalkori baromságainkért, nem? Szal ennyi, majd 40 év múlva sajnálkozok ezen. Ok. lfad klfjhalkjdfha lksdjfh lakjdsfh lkajsdfh lkajdhr5 u1ö94534985 ggggggggggggg