képek, betűk

tegnap el akartam menni Volkova Sisters koncertre, de nem lett beőle semmi, Manchesterből Londonba ---- túl hosszú az út és nem volt kedvem buszozni, vasárnap este úgyszintén el akartam menni valahová, egy The Bailey Sisters nevű, népzenéket játszó trió előadására, de oda sem mentem el, akartam főzni is valamit, meg felvágni az ereimet, de egyiket sem csináltam, csak aludtam. tegnap is írt valaki, hogy akar valamit, de én nem akarok semmit, úgyhogy nem lesz ebből sem semmi, inni sincs kedvem, nah, igen, szombat este el akartam menni egy sörre, de inkább aludtam, aztán vettem egy üveggel a teszkóban, csak-csak megittam, de nem történt semmi, habár jobban aludtam tőle, ha belegondolok. teljes Social alienation, műanyag lapokon feküdni, gyermekláncfűről és daloló kiskullancsokról álmodni, ahogyan szteppelnek felfelé a szőrös lábszáramon (a szőrösség fontos, mert férfi jelleget kölcsönöz j.nek, aki ez), lehet ezt nem kinevetni? az előbb elmlített elidegenedésről eszembe jutott Kierkegaard, a kis hülye, mennyit mostam az agyamat ilyen baromságokkal huszonévesen... kétségek, gyötrődés, bűnbánat, az emberi jellem és társadalom különböző gondjai, bajai, politika, lallala, tralllala. ma már semmi nem érdekel, csak az alvás, talán mert a halálra emlékeztet? húha, micsoda baromság!!!! kac-kac. egyre haloványabb és fehérebb a kézfejem. azért valami még lehet belül, ha ezeket a faszságokat ideírtam, a fekete lyuk is szivárog
pipacsok