képek, betűk

valaki elfűrészelte az időt
kilopták belőle a nappalokat
a sötét helyére fényt pumpálva
szemeket rajzoltak magukra

álmodtál

amikor végre lekaparlak 
mint egy kiszáradt régi sebet
megkérdezem: mi változott
válaszod figyelő hallgatás

sírnunk kellene, de a vágyakozás
ez a meghagyott betegség
emlékeztetőül a gyerekkorra
amikor ők voltak fiatalok

mint most te, vagy a folytatás
mely szomorúság lehetőség
egyenként mutat ránk az idő
s mi engedelmesen eldőlünk

akár az odvas, öreg fák
tekintet nélkül az itt töltött
évek mulandó hosszára, fájunk
két ébredés közt matatva

isten éktelen vashorgán lógva
szabad akarat illúziójától
becsapott rángások közt
minden egyforma - egyforma.