Welcome!

This blog features my original works in the form of poems and texts that have not been published anywhere else. If you're interested in helping me publish them, please contact me via the contact form in the webpage's footer. Thank you.

Thursday, 2 January 2020

Szellemek körben kétféle színben
magamra hagyva, marad a leskelődés.
Akárhogyan szólítasz, eperhab maradok
a vérfolyam hártyavákony hullámtetején.
Életben hagyott, hogy megérthessem
nincs semmi bennetek ami értékes.
Odaadta a nadrágját, de előtte
megkért arra, hogy rágjam le magamról
azt a koszt, amely még anyámból
maradt. Észrevétlen háttér előtt táncolnak
emléklegyek halántékom mögött.
Sóhajt szivárog magából, ez az utálat
nyolszögletű bölcsőrése. Rémült képű,
nagyarnőtt rigók, bokrok őrei,
vagy varázslatos tópart öcsém
szellemképével, határtalan érdektelenség,
mely úgy rögzít magához, mintha soha
nem akarna elveszíteni. Jeges szellőt
köhécsel magából ez a délután,
ha adna innom, hogy újra részeg lehessek,
öntudatomat sarát a házfalakra kenve,
naplementét rajzolva, koporsókat vetítve,
melyekben az emberek puha molylepkeként
átvészelhetnék a telet. A bank felé,
a Saint Peter's tér mentén folyó
organikus szövet, nyákban lépkedve,
magamhoz öleltem a józanság
kókadt emlékét. Ez a csodás,
ősrégi mocsok, amelyet "emeri"-ként
szoktak mutogatni, a bazárban megszorult
olcsó hamisság, az értéktelen
delej újraélése, a virtuális elélvezés
és gyilkolás szemezgetése, minden vétkem
egy újabb folyamatábra, a magábanvaló
érdeklődése a jóravalóság megszülése
felett, a szülők és kölykeik
ismétlődő végzete, a zabálás és szaporodás
közti csoda-paradicsom kótyavetyéje,
a derengés érdes szegélyű himnuszai,
melyek lágy kora januári szellőként
fújnak át rajtam, kisugározva a felhők
mögött lappangó sarlóhold felé,
a saját halálom felett érzett végtelen
öröm és a rémület ugyanezen
krónikus betegség felett,
áldás a szembejövő peték és álmatlan
északák közönye felett,
csak pókomat sétáltatom köztetek,
egy árnyék mint ti, éppenúgy
magányába csavarva. A váratlan
jelenések új könyve, megrészegíti
a múltból itt ragadt szellemeket.
Álmunk felett őrködő kultúrszondák
fogadhatatlan rögzítőszegei Krisztus
tenyerére erősítnek. Végre elhalkult
idebent a sziszegés, a délután belemerít
abba az akváriumba, ahol egy puha
pléd és két vánkos kisgyermekké
varázsol újra és elképzeled,
hogy minden másképpen van
mint ahogyan valójában történt.


No comments:

Post a Comment

Author & Copyright

Copyright © 2009-2023 J. Nemakar. All rights reserved. This notice asserts your legal ownership of the work and your exclusive right to reproduce, distribute, and publicly display it. Including the year of creation and your name helps identify you as the creator of the work, which can be important in the event of any legal disputes. By using this notice, you are putting others on notice that you are claiming copyright protection for your work and that they cannot use it without your permission. Minden jog fenntartva. Az oldalon található szövegek a saját munkáim. Szerzői jog védelme alatt állnak. További felhasználásuk nem engedélyezett.

Blog Archive

Followers