képek, betűk

a stuckizmus körmönfont(?) ottazamacska azmeghóvirág(?), nőkarjapihésen(?) meséje ellentmondás, csupa kegyelem/mentes - maga A megfogalmazás { vagyis a betűk, melyeket olya formává raknak össze, mintha leírhatnák} szinte nem hagy |levegőt vennem (?)| vajon miért? éppen így? a fojtás, elfojtás levegőhöz kötése. az ember szabadságának, az abszurdnak és a pl. a dadának éppúgy nem kell a "kell", ahogyan a |degeneratív betegségek| lassan emésztik fel a hatásuk alá vont szervezetet, ahogyan betegséghez kezdik/ték hasonlítani azt ami X éve még gyógyított, vagy a gyógyulásra asszociáltak általa, mely folyamatot jelzett, a legtöbben ugyanis szeretik a folyamatot fejlődésnek láttatni, először csak a folyamatot önmagáért, de végül mindig a fejlődéssel kacérkodunk, hiszen a fejlődés éppúgy elősegíti túlélésünket, mint a halál behelyettesítése, vagy a céltalanság és lényegtelenségünk elfogadása - a hatás, az öncenzúra és az ábrázolás egyfajta ható/ellenható (hol hagytam Zét, hol magamat, hol kötéllel kezemben Margit a kolostorban, hogy apja elől egy lukban élve, napfénnyé legyen szőre, teste) felfogása - a művészet - a stuckizmus féle gyakorlatias és népies jóság, "A Nép jó!", "A művész alkot", "A művész szórakoztat", "tanít", "ringat", "ábrázol" -- "térjen vissza a művész a nép keblére, hogy Művész lehessen!" - üvölti ma a forradalmár/ellenforradalmár, szakállában állati zsiradék, facebookkal és autóval, valamely zászló alá vágyik, mert azt képzeli Neki ősei voltak -- és, hogy az a forma amit felismer: valóban közel áll hozzánk... hozzá és hozzájuk is, hát nem bájos az efféle derűs ostobaság? fecsegő tarka cicát, álló pénisszel egy rózsa kelyhe felé hajló szentet, vagy téli bundájában ciripelő ..... festegetni, rajzolgatni, mondanivalót csinálni a befogadónak(!) hagyjuk most aludni a tömeget és egyúttal hagyjuk levegő nélkül az agyunkat néhány másodpercig, hogy elfeledhessük: az emberi ostobaság öröknek tűnő.
és leginkább ott tanyázik ahol legkevésbé várná az ember. Bennem.
ás ás ás gödröt ás. én fekszek benne. vagy legalábbis remélem. "ahelyett, hogy mávelődnél és gondolkodnál, majd átalakítanád az életed legy...." nevelde. hányok a sótól. hányok magamtól.