karin frank szobrait (el)nézegettem [újra], utoljára [ritkaság, kihagyás] 1(?) éve láttam őket
, jó, hogy vannak új munkái <ÖRÖM>, tetszenek; mintha a gótika személytelen és magányos pillantásáig nyúlnának vissza a szemei melyeket készít;sfsdfsdfsdfsdfsdfsdfsdfsdf sdfsdfs LALALA a színek és a faragott tónusok néha öko-tudatos-kortárs-politikai-dimenziók-erőszak-köldökrés, máskor pedig ezen is kacagó, felül-emelkedő minden ostobaságon, és az újabb munkákból a "direkt" és a "punk" is mintha hiányozna, egyre érettebben csak a "szobor" marad; az anyag - semmi "mondandó", semmi amit el Akar, ki Akar - láttatni sem enged, néha túl erőszakos, mint egy 80-as években készült bábfilm --- kora-gótikába ömlesztve. és ez.
még Jenny Saville munkáit szedtem ma elő, csupa rég látott festmény; borongós idő odakint, színvonalas munkák nézegetése, kár, hogy errefelé nem nagyon látni ilyeneket csak a skolasztikus, iskolás, egyetemen szabályozott, ál-kreatív gagyit és giccset. nem mintha érdekelne. okádok tőletek.
legyen egyszerű.
legyen néma.
No comments:
Post a Comment