képek, betűk

pretextus:neked a dekonstrukció még ma is avantgárd, mert Hegel szőrös mellkasa a páncélod (az önműködés álma)
ha páncélnak használod bársony helyett nem értettél belőle sem semmit
bolyhos rózsaszín pulóverem a diskurzus - ezen képek banális keringője
egy görögdinnyével
s te, aki más lények húsát eszed: értelmes nem, de győztes lehetsz.
"ROSSZ VAGY" - gurulsz
felragasztottál egy címkét: posztmodern. (nem érted, félreérted, de ítélsz)
közben pedig Istent keresel a falevelek és az érzések mögött, mert bármennyire hazudsz, ugyanaz az állat maradtál mint aki bunkóját a földön húzva böfögve odaszart a szikla tövébe
vagy poézisét a gépeknek - hoz hez höz, fejlődést mondasz, forradalmárok üvöltve vitatkoznak arról, hogy melyik kit gyilkoljon meg annak érdekében, hogy a a "közjó", "kánaán", "igazság" címkéket újra megtermeljék a további Zabáláshoz; vitafórumot és véleményt adj nékik.
az időt derékszögű háromszögnek képzeled, minden csúcspontján egy pontnyi értelemmel | a fejlődés olyan mint az idő | nincs ---- a véletlenszerűség és a törvényszerűség ugyanannak a dolognak ugyanaz a két arca - mégsem egyenlőek, de semmiben nem különböznek, hatásukban mégis eltérnek, mert bizonyítékra vágysz. a teremtés csalódás volt neked.
mintha a kövek és bolyhok idő-je ugyanez lenne
"HELYTELEN VAGY"
kacagok

többet ér elpusztulni magányosan és nyomorultul egy lyukban, mint hinni és elfogadni bármit amit az eddigi emberi civilizációk kitermeltek

inkább a magány, mint másokat bántani

"Mindenki maga írányítja sorsát;" - mondja B., és nem érti miért kacagok ezen

j. lemászik a keresztről és anyja előtt maszturbálva létrehoz egy álmot, mely álom kezdetben a szelídség, később ordas pofájú gyilkológép, vagy éppen öncélú harácsolás
M ? M ? M ? M ?
egy millió (n) év is kevés lenne ennek a fajnak, hogy kilépjen félig állati mivoltából, vicsorgó fogak a bőrönd mélyén, késekkel táncoló angyali gyermekek (egyetlenség és szó-megmaradás), gyilkosokat csodáló tömegek, bűnbakokat kereső és feltálaló gyilkosok, --- idióta forradalmárok, lelkesen ostoba közgazdászok és orvosok, (a tövis a mi tövisünk, a mantra a mi mantránk, a gyehenna a mi gyehennánk) gyermeki és perverz tudósok -- -- "egyik mögött sem az eszköz a hibás, mindenütt a használó" - meséli k.; a banán bőrét az én bőröm helyébe - nincs retenció, nincs ráció: a vélemény és a hipertext kifújt, teljes csőd.

"a szavak nagyrészt csak ítéletre jók" - kérdezi felszólítva, nem értem, nem értem, nem lélegzek
nem vagyok
szánalmas vagyok. elesett és magányos. körülöttem minden hazug. mondhatnám. mondom.
én a vélemény nélküli ember
eddig két jó dolgot találtam: a csendet és a természetet. mást semmit.