próbálok emlékezni az illatodra,
görcsként és reszketve érkezik a reggel,
és nem tudom elképzelni, hogy szeretsz,
mert érintés nélkül, csak súlyos
gondolatok rideg metszései
járulnak az ágyam mellé,
csitítanám a gondolatok mozgását,
de átharapnak felém a sötétből,
ha lámpát oltanék és belémrágna
magamba az arcod árnyéka a messzéből,
a búcsúzásaink láncolatai,
az integetéseink komor szellője
és csak sikoltanék. Rázom a fejem
és megnézem, hogy alusznak-e a nyomaid,
melyeken idejöttél és hagytad őket
kis tavakként szétterülni,
aljukban áttetsző vízfoltok szenderülnek,
ujjaim reszketését hűsük oldja,
arcodban mint laknék: édes kicsi sziget.
Azután csak némaságba fordulok és várom,
hogy ébredj a távolban,
hajadnak bodrai közé susognék kedveset,
csak hogy lássam, ahogyan az álladat
a melledre szorítva mosolyfélét küldesz
reggelünk szirmai felé: majd hajlataink
kuszái ringó ölelésekbe zárulnak,
hogy minden csak kettőnk táncáról szóljon,
ameddig a képzelt időmben ez a sóhaj engedi.
Welcome!
This blog features my original works in the form of poems and texts that have not been published anywhere else. If you're interested in helping me publish them, please contact me via the contact form in the webpage's footer. Thank you.
Wednesday, 28 November 2018
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
Author & Copyright
Copyright © 2009-2023 J. Nemakar. All rights reserved.
This notice asserts your legal ownership of the work and your exclusive right to reproduce, distribute, and publicly display it. Including the year of creation and your name helps identify you as the creator of the work, which can be important in the event of any legal disputes. By using this notice, you are putting others on notice that you are claiming copyright protection for your work and that they cannot use it without your permission.
Minden jog fenntartva. Az oldalon található szövegek a saját munkáim. Szerzői jog védelme alatt állnak. További felhasználásuk nem engedélyezett.
No comments:
Post a Comment