vertikálisan
elégülés

az Ott. és rámutat, de csak deréktól felfelé érdekes, a szövet a fonat és a haj; nem sok újdonságot mondok

rég volt ennyire jó

semminek lenni; a hónapos agresszió kifújja orrát
így maradék, egy fejtetőbe állt kenyérvágókés . így találtak rá

hörgőrák


a mikro-porok okozták


okádok tőletek: továbbra is

felmentem a facebookra --- 5 perc után okádnom kellett a sok marhától majd rászartam az okádékomra ; ezt elküldöm minden embernek a földön a mizontróp és evilmániákus disznódzsuhájoknak éppen úgy mint a békeharcos farekoknak, a lázadásomnak 1992ben 5 percig volt értelme mert 5 perc alatt rá kellett jönnöm, hogy aki ebbe a nyüzsgő emberhalomban lázad az csak egy példány egy üres self aki éppúgy semmire nem való mint egy csavarhúzó

tekintsünk ki anyánk vaginájából óó ott egy ablak azon átmászni a falak rrepedéseiben gyönyörködve ahol egy tüdő és egy szív lóg azon a valamin ami taán egy nyelőcső, de nekik nem okoz gondot a továbblépés hiszen vagy kitalálnak a párnácskának egy nevet például"Isten", vagy azt mondják: "mindenért maga magának a felelős" - és hát az agyvelő: az Csodás Szürke Lószar, azelőtt leborul mindegyik és nagyokat szipog


nincs mit mondani, soha nem is volt, mégis írtak, festettek és táncoltak - mert az érzéseikre és a meggyőződések különféle verzióira szükségük volt, ott a kerítés tövében ahol a húgyszagtól mást nem éreztem csak átléptem felette hiszen az én utam elvisz a következő útkereszteződésig de neki itt kell maradnia a húgyban, hogy majd egyszer valamelyik rohadékot aki ezt elolvassa gondolkodásra késztesse, hogy dögölne meg ott ahol van

nem sok mondandóm, néha azt
érzem, hogy visszatérnék az emberek közé - gondolatilag
hogy jó lenne az ő álmaik szerint is élni egy életet, amiben lenne gyerek, lenne ház és annak padlása, kert és térdemen nyári-seb
olyan ez az egész
mint egy hasadék ... vöröses hasadék a lift szélében a zöldön átütő fémes részek, mintha mindet körömmel kapartak volna végig


lassúság egyre merülő test egyre hümmögőbb nyakak és gégék
a csutka ujjat vonzó fel-le liftezése
saját - tehetetlen nyomorom - én ez Itt



nem mondanak semmit, csak ülnek az állíthatós székeken és lélegeznek




leeza meksin:
Frosty Clarity
Acrylic on canvas
20"x20"
2005
Courtesy of Jen Robinson




"az idő talánya"
mintha lenne az emberi zagyváinknak bármiféle talánya
nem csak meséink sora
összegyűjtött remények és illúziók sora
történelmileg és szociológiailag odaillesztve az orrok hegyére - ahonnét pettyegve pottyog a sok pötty a lábaim elé
ritmusos
mint az ütemek
aritmusos
mint az ütemek

Boris Mikhailov fotóin a Valakik és a Tőlünk eltaszítottak
a mi képmutatásunk
nullái

mint a növények: itt ott szivogat mögöttem, bőrcipőjében a fehér, szőrös lábujjai - félnem kell tőle, mennyi ehhez hasonló bakancs taposott
gyúrta péppé már
ami csak emlék
mint te is




Carol Rama:
"Appassionata", 1939
Privatsammlung, Mailand.



egyre inkább Erőt akar körülöttem az őrület, gyűlik a sok genny - emberi tégelyek és szelencék teli véres. ragacsosan édeskés masszával melyből újféle képzetek
mint régebben
mint azelőtt
amikor bűnösökre és jókra osztották a világot
újra megtörténik minden
csa
mégcsa
szerepek sem cserélődnek
felcserélődne
nem tudni






François-Marie Banier:
Dance was our life, 1998, 20 x 20 cm



az elhízott







Adam Ogilvie:
The Rock and the Hole,
2008,
flashe and pencil,
paper on panel,
20 x 24 inches



kedves emlékekek






kedvtelen emlékek

az erő motorikus utánzása

egy test egy még egy nulla

ócska herbária; istennek teste az ostobák vasmacskája







CLAIRE OWEN:
her fingers parted his fur 2002 24 x 26"



ítélkezz
az ítélet a lényeg
értékítélet vélemény konklúzió előítélet utó-ítélet büntetés
kacagtató




Luisa Sartori:
"Mappamondo" (detail)
1998
Oil, metal leaf, pen, ink on paper
10" x 10"




ismételgetik
tátogás
zseblámpa
irodai alkalmazott
sziréna
E. szürke nadrágban






Keith Mayerson:
Ode to Falling Man, 2007
oil on linen
66 x 56 inches











David Kramer:
Change a few things - 2009
Ink on paper
31 x 33 cm



mit énekelnek?
zavarod
"én jobb"





Hsia-Fei Chang:
Heidi,
2004
Polystyrène, fleurs synthétiques.
50 x 200 cm.



a mi közös meséink
a mi közös hőseink
a mi közös .......






Paul McCarthy:
Heidi (részlet a filmből)
1992







Corinne Marchetti:
Danse - 2006 Embroidery,
metal,
wood, plexiglass
95 x 170,5 cm







Henrik Samuelsson:
A Slow Blasting of a Common Memory - 2008.
Technique mixte sur toile.
180 x 270 cm



"valami különleges" - meséli.





Sandra Vásquez de la Horra:
Eleggúa, give me your confidence / Waiting Yemayí

régen minden félénkebb volt; itt is csonk - ha integetmár csak a pulóvere emlékeztet
ki nézi rajtam kívül a rozsdás korlátokat?az arcokból font asztalterítőketnullanincs más, csak hideg combom

fdasdf




Diana Rattray:
Another Point of View
2007


minden képén az a mosoly ami örökre elmúlik amilyenből mindenki őriz egy keveset és a halálig sem kopnak el
anya mosoly
a halál ráncos nyaka
táncból csípőficam






Ronald Ophuis:
Dysentery #1
1999
Oilpastel, oil and pencil on canvas
unique
171 x 201 cm
67.3 x 79.1 inches
Private collection, Mol, Belgium


az "ismétlődés jelenléte", így távolból - a nagyszülők emlékezete, benne tovább - nem tudom, hogy hogyan csinálta, alámerül
nem tudni, hogy mikor kerülünk sorra
és melyikünk - mintha nem lenne több pániknál ez a gépterem


"az identitás többszörössége már közhely mégis újra és újra meghatározzuk magunkat" - ennek semmi értelme - közli, odalát valamit ami nincs a közelében; "megmarkolja" - az erőszakra úgy tekint mint ami szükséges összetevője annak amit számára Emberként definiált apa/anya/tanár/szerelem - sok milliárd kérő tekintet;

már fel sem tűnik

az állandó erőszakban az erőszak nem érzékelhető; az állandó piszokban és terrorban a terror alig érezhető; az állandó szmogban fel sem tűnik

erre mondja, hogy alkalmazkodás

erre mondom: csodás dolog a hazugság; oly könnyűvé teszi a nehéz dolgokat, mint egy mesterséges gravitációs mező, "vagy mint a Megtestesült Isten" - mondja r. kacagva. semmit nem értett meg - talán nem is lehet szándékolt-szavakkal elmondani

az undort vagy a szerelmet, csak nehogy a pragmatizmus mint daráló és válium - hogy az a száj, az az agy. ott ami épít és retteg: elkezdjen összeroskadni


itt bent a meleg szobában
mitől lenne kisebb az undor és a félelem
mitől lenne a látszaton kívül
kisebb a terror | ingerlés vagy gátlás | erősebben rányomott karcot hagyó
a
rabszolgák szabadsága
és nyugalma -- kinek?
a holnap elszívása - kik?
a Bántás ragozása -- ők?
próbál mereven maga elé nézni és tárgyszerűnek maradni - holnap szummáció
ma szúrás a bal tüdőben


azt szeretnék ha minden könnyedén dekódolható lenne
a Terv művészete
az ipar művészete
egy művészi termék legyen olyan mint a napi sajtótermékek - így lenne kényelmes.
hogy közérthető, egyszerű üzenetek kellenek mint a politikában:
üzenetek:
"az asztal fehér"
"a pedofília rossz"
"az ég kék"
ez lenne a médiaművészet.
a politikai kódművészet utánzata. - nyílásból nyílásba - integető szülők a fawécé előtt
a kritikusok barátja.
mögöttes célokkal és mosolyokkal - a felsőbbrendűség és az ítélkezés jogával
ez lenne a szép világ. katt katt
nem kell a megterhelő tanulás, nem kell a mindent megnehezítő olvasás, nem kell semmi csak a "látvány és az delúzió." - a szemgolyód pálcikái

felülalul.





Abigail O'Brien / Mary Kelly:
How to Butterfly a Leg of Lamb V/I
1999
(Photographs)


az értelem áésa sadld dlamb





Luke Chueh:
THE CRUSH
Acrylic + Ink
30" x 40"
2006 - SOLD



"ismétlődés ismétlődés ismétlődés ismétlődés
ismétlődés ismétlődés ismétlődés ismétlődés
ismétlődés ismétlődés ismétlődés
ismétlődés ismétlődés
ismétlődés"

azonnal összehasonlít, kutatja az emlékekben a támpontokat, nehogy valami szokatlan történhessen

"XY év körül a legtöbb ember meghal." ki
így, ki úgy.
csak üres ruhák
maradnak, gép-szerű teremtmények akik a meglévő tapasztalat alapján lesznek etetve, itatva önmaguk által
élőholtak
munkagépek
kivégzőosztag | csicseregj | "990 lesz"
áldozatok

sziszegi az aprócska nyíláson, vajon itt az irodában megőrülhetek?
valami bántó apróság
össze - minden - perecárus - fonnyadt nyárfalevél. havas domboldal.

a katedrális nem létezik kedves Jannis Kounellis - "micsoda képzelgés"


a szellemek kiesznek mindent a tányérokból, autóik bűze kényelmes kötél, fogaik a nyaktiló





Judith Bernstein:
DICK AND A HEAD #5,
2009,
charcoal and pastel on paper,
60x42 inches



az élet
naprakészen várom mikor halok meg.






John Altoon
F-24
30" by 40"
ink, watercolor/board
1966


a birkák Mondrian-t bégetnek amint meglátnak két színes négyzetet egymás mellett utána legelnek tovább

bébébé



Peter Halley
Two Cells with Conduit and Under-Ground Chamber
70" by 80"
acrylic, roll-a-tex/canvas
1983



a keresztények, muszlimok, buddhisták, izraeliták, hinduk és az ateisták péniszei és vaginái tüzijátékot szórnak csillagfelhőként beborítja az eget az Öröm

ó, igen: van ott valami.

egy nagy cserebogár?

így jár az aki a szart mások arcára kenné


olyan mintha politika lenne, pedig csak egy díszítősor: apró formákra bontott kristály-gyepű, melyet csövek kötnek össze, szigorúan csak egymással. kívülre - egy másik térbe nem vezet semmi, nincsenek tehát kapcsolatok, nem keres odakint semmit; "ez nyilvánvalóan égi jel" - mondja r. izgatottan és magára húzza a gázmaszkot

a kor hangulata megkapó - érdekes hogy akik benne élnek nem érzékelik természetes számukra minden tulajdonsága ahogyan a tükörben a kis foltok a szájszélen vagy a lassú ráncosodás sem tűnik fel csak mások veszik észre

a Hella kísérleti zenéje Song from Uncle a könnyed partszéli csicsergés áriái - szintetikus hangjegy bibliaként élik önálló életüket
mókás dudálás fedi az utolsó sikolyt
a péntek unalmát szarral keni össze - visszatérő képek
melyik lelki betegséget vélasszam vajon?

lassan megszépülnek a tömeggyilkosságok --- ha nemzeti érdekek vagy más kollektív érdekek áhítják a penészes szájszélek trallája milliónyi tenyér csattogás Eljő a Csoda Kapitány hősi pózba merevedve óriási faszát körbetekeri nemzeti színű lobogóval segglikából előtör a himnusz végtagjain stigmák: a Tökéletes Hős; megtermékenyíti az adott nemzet hős lányait: a legjobb dolgozó, a legtermékenyebb ifjú, a legszentebb erekelye, a csodatévő kalap, a Megváltók igaz történetei --- a lapuló a háttérzaj-szerű nem észlelhetően belemarkol a lányok csípőjébe felszisszen a valóság [ sálá-lá-lálá-lá ] az igazságtalanság: "Minden Hamisított!" ( készen az új összeesküvés, készül az új igazság, az élet folytatódhat, nagyszerű fajunk túlélhet ) - mint valami hittétel: édeskés, szószós de mégis vért fakaszt a sziklából - éppúgy virtuális mint a szerelem vagy a fájdalom: új rebellisek követelik maguknak a jogot az igazság kiosztására - a hullák száma nekik sem fog számítani ahogyan eddig sem számított lett volt szó érdekről hatalomról vagy gazdasági érdekről avagy nemzetről vagy országról - szorosan egymáshoz tapadva az öklök magasba lendülnek a fogak mosoly háttérdíszeként; a neo-cinikusok mint u. eco a 20. század antiszthenésze - giccsfilozófia puha papírkötésben (pl. Új középkor); úgy képzeli hogy az új gondolatok túl csapodárak, cinikus ateizmusa nem - a középkor kutató már mindent láthatott a középkorban - és valóban: a fejlődés önmagában értelmetlen és mégsem illúzió ez az ellentmondás nevetséges számukra feloldhatatlan: mert a mobiltelefonos kapcsolat egy szerverhez és egy állat tetemének foggal való széttépése mintha nem egy időben történne. mintha nem származnánk sehonnan, illetve mintha csak az Örök mentség és önmentség létezne - és ez is marad: le kell győzni a maradék ismeretlent, mindig azt a picit ami előbukkanik.

U.E. írásainak nagy része több mint egy cinikus ön-álcája: az elhízott, lusta és ájtatos kopasz öregúr képzelgése; gyávasága és bezártsága bölcsesség? (mintha létezne gyávaság és bátorság.) - liliomok libákat liánokon [ értékek, viaskodások, tömény vád - az értelem bűnös, az örömszerzés bűnös - és az engedetlenség által gerjesztett nihilizmus, mintha egy nagy késő-gyermekkor rombolási kényszere darálna körülöttem mindent, lágyan és keményen, perverzen és szemérmesen, mindegy hogy az autó kormányát, vagy a péniszét markolja: lényeg a markolás ] - nem tudom: mások felett az ítélet magunk felett a Micsoda?
olyan ember: aki abból meríti erejét, hogy minden dologról ami eléje kerül azt állítja: "én ezt már láttam valahol!" és kialakul a megszokott vélemény-szövevény, mely miatt: nem érdemes véleménnyel élni sokkal jobb vélemény mentesen - némaság burokban valahol csendben


fasdf
asd
fa
sd | ügyeskedés
fa | leszarom




Tom Deininger:
Hearts


a kifejezés körbe-körbe;
"már láttam valahol" - mondja és büszkén rámnéz, szemeiben az ostobaság megdicsőülése.
"mi az ostoba?" - kérdezi r.
retteg de úgy tesz mintha képes lenne befogadni.
a foglalt házak és a freegan erkölcsök - egy tarka ruhába öltözött huszár csak a ruhája marad a mohás köveken
nincs benne test a maradék lábujjaival megragadja a bejárati ajtó kilincsét a hős Popovics Aljosácska hurka ujjaival
megragadja a kövek közt élő óriás meztelen csigák egyikét - péniszként maga előtt tartva: isteni szólamokat zúdít mi-ránk a túlélésről, a sirám-ének mint egy újféle misztérium: körtáncba kezd
amint a fotón is látszik: az árnyék hálás témákkal szolgál - még mindig érdemes "kiszipolyozni"

micsoda szó a szipolyozás - mint egy teátrális póz A. előtt

Azt állítja: "új absztrakció"
vajon mi lehet új az absztarkcióban? már az is hiba volt, hogy a "régire" címkét akasztottak..."jó lenne elkerülni a régi hibákat" - kéri E. "és címke-ketrec mentesen látni a dolgokat. de úgy látszik már az anyatejjel együtt belefolyatják az emberekbe, később az iskolákban pedig mást sem tesznek csak címke gyártásra tanítanak" - mondja véleményét és újak fűződnek mellé nem értem a szavakat de igyekszem a tátogásból kitalálni de ez a süketségjfj nem enged semmit megértenem pedig nagyszerű lehet belefolyni egy dialógusba





John Finneran:
Three Mouths, 2008
Oil and enamel on aluminum, stainless nails
44.75" x 34.75"


a szintetikus - felfedezett; lakatlan szigetes pólóban a város közepén

abx

a képzőművészet nem üres csupán érdektelen
jól táplált művészek érdekes munkákat készítenek jóltápláltságuk érdekében
összeülnek
összerádulok
átutalnak
beleokádok

"a kiállításmegnyitón egymás ánuszából csipegették ki az ürüléket - mondják: ez itt egy termékeny talajra hullott morzsányi gondolat"

"ítélet, látvány, ítélet, teremtés, levonás, eredmény?" - kérdi a bölcs kakadu; a faszbaszó baszfaszó Babbuk - "Marduk új mellbimbaja - bim-bam-ja." - kuncogja, de nem mer hátranézni





Darren Bader:
as = poaching the poachers installation view, 2007

Try Dis...


ű
a koncepció a szép fehér fogak az egészséges életmód és a fogyasztási szokások finomítása
a déli égbolton most nem látszanak




Gary Baseman munkája


f
as
df
asd
f
a
hó vagy vér szörcsög a cipődben?




Allison Schulnick:
niagara falls #5
(currier & ives) - oil on canvas - 84" x 136 - 2008


A CÍMKEGYÁrosok halála


asdf
asd
leginkább vicc
"előadást tart - a dolgok következetes sorrendjéről " idézőjel idézőjel " " a hatalmas valagából két szem villan elő odabent lapul (?)

merész az éberség
benézni a szekrénybe fényes nappal | kelet-európában csak beteg lehetsz.
a ruhák mögött lapuló - YOUTH AND HISTORY - a csomósodás a paták feltépik a füvet, dinamikus generáció gyártás az újonnan készült elvek a régiekre simulnak és a vita fenntartja a mozgás látszatát




Dan McCarthy:
Bluefin, 2006
Oil on canvas
11 x 14 inches


"a teológia és a pedagógia mint tudomány - ez a legócskább hazugságok egyike." - meséli r. akit felélesztettek 4 percre hogy a delfinek közé dobják a múltam abban a faluban a fékör alakú kisparkban - olyan ez a szeptember mint az április, a rigók legalábbis úgy ugrabugrálnak a tövisbokrok árnyékában, a fékör alakú kispark pedig ugyanott van nem messzi a bejárattól - habár a ződ bódé eltűnt a közepéből.





intonáció béli különbség - csillagos rétfedő





Michael Ruglio-Misurell:
Cart, 2009
© Michael Ruglio-Misurell 2009


elmúlt jelen - vajon a tenyér és az aprópénz tényleg ennyire ürességet sugárzó?


frusztrált macska

halott kígyó

szőrpálma


sad
f
as




Christina Ramberg:
Untitled study for head and hand painting), 1969
Marker on paper
6" x 6"





saf





Hiroshi Sugito:
The yellow wing, 2008
30 x 42 cm


Emlékezetett őt Paul Klee-re. Nem vitás. Mindig kötni kell valamilyen biztos ponthoz a látványt. Nem fog az agyam - vajon milyen amikor fog? Deintegráció - apró pettyeknek vélve minden kis tumort.

Felesleges szövegek milliárdjai; "a vélemény okkultista tudománnyá vált" - sikoltja, sorok és kényszeres magyarázatok - susogja
virtuális krisztusok, hitlerek és napóleonok csupa S betűs közlésforma "sápítozza"
leírt szavakkal ölnének, azonnal ítélő bíróságokat játszanak "sikálja"
a vélemény piaci tényezőnél nem több "seregek suta szőre"
krisztusról alkotott véleményeddel kiérdemled egy keresztgyártó cég érdeklődését
buddháról alkotott véleményeddel felkerülsz egy buddhaszobor gyár hírlevél listájára
ez nem az üresség: csak a pozitív undor.

röviden r. halálából

werqwe"komolytalan" már a szó is nevetséges apró mozdulatokkal kaparássza a fejét és az arcát a szemöldökét teljesen kicsipedte és várta hogy rászóljon "apu ne kapard" a sebek dkéuicsúf nyomokat hagynak - ilyenek; mint az emlékek
a vasárnap délután éppolyan szánalmas mint 10 vagy 5 éve; lehetetlen elérni i. lábszárát nem tudom eldönteni melyikünk halt meg a következő reményekedk abban hogy a következőztui lélegzetvétel nem lesz semmilyen, a pókhálókat két hete szedtem le de a pókokat nem gyilkoltam meg |A B X| elképzelem ahogyan rámkiáltasz az utcán: hó! és én megállok patkóimatzu néha a macskakövekhez koccantom
hoztam altatókat kettőt bevettem remélem nemsokára elringat olyan lesz mintha két tündér egyre halkabban felsorolná a bűneimet az ágy szélén ülve én pedig előrebukfenceznék a golyók elől Western sex a múzeum háuittsó bejárata előtt
hiszen nem lehetnek sem őkuit zui sem ti igaziak csauitk a kényszer valódi belőlük és belőletek még: létrehozzunk! Kiabálják. arra maradt erőm hogy előkaparjak egy the cure koncerfelvételt már 4-5 éve nem hallgattam őket mintha soha nem is léteztek volna és a kedvesebbik és naivabbik felén a földnek csak a folyamatosság és ez az állandósult fegyelmezett kuncogás mindenhonnét: apróságokat susok kedvese fülébe, hogy könnyű vagy és puha vagy; meleg a bőröd és jó tapintani.

a memóriám használhatatlan semmiben nem lehetünk bizonyosak ami 3 percnél régebben történt
"remélem hogy megbasszátok a jézus szobrot" - kiabálta be e. a templom kapuján amikor arra sétáltunk
a pap valamit motyogott de ki a faszt érdekelnek a nagy mesemondók dolgos hangyái ugyanazt a hazugságot adják veszik; kering a sok vélemény és karcolat - értelmetlen ítéletek és törvények zaja kondul bele a képembe
azok a spermafoltok a nadrágodon a megbecsült polgár jelei igazi apa anya és üzletember vagy aki már csak csendesen maga alá szarik majd a bűzt kiengedi az ablakon m
csúnya romssz kisfiú mi lesz így a nemi identitásoddal
süssél húst a kertedben gyermekeid körbeállnak te pedig sorban bekened mindegyikük feje tetejét megszentelt szarral: ami apuból kijő az szent; ámen. gondolják majd és áhitattfddsfasdal kenik ők is a szart 20 év múlva gyerekeik feje búbjára. minden perfekt.
az öreg gőzös a nyugatiból errefelé szokott elpöfögni a ház megett vasárnaponként a sípolására ébredsz ahogyan a füstöt felfelé bálna módjára ráfeszíti a híd lábaira mindenki ott vigyorog és arra gondol hogy most biztosan egy szép tarka mesében van
mert a múltban a szörnyek is jóságosak az elmebaj évszázadok múltán csak növekszik és nem olyurtan az okádék vér agyvelő és sikoly mint a valóságban a terebélyes csípő és a számolatlan mennyiségű baltacsapás: mi történne ha egyszer megfordulna minden és a nagyapa fotóján nagyapának véres lenne a szája széle és a bugyuta temetőbéke érzés helyett hullaszag áradna a koszos fotókról: valaki csak kiirtotta a legyilkoltakat? valaki csak kirobbantott a háborúkat? valakik csak létrehozták ezt az undorító jelent? valakik csak kínozták7 az embereket? valakik csak megnyitották a gázcsapokat auschwitzban? valakik csak elkövették azokat az ocsmányságokat 40-50-70-110 éve? nagyapa jó kommunista volt? nagyapa jó nyilas volt? vagy mindig mások nagyapái? vagy a nagyapák mindig jók? csak véletlenül történt? ma már minden szebb. a mi múltunk az mindig ártatlan. okádnom kell.
azt susogják, hogy "ítélkezni kell", azt hiszik ítéletre szólít fel az őszinteség... pedig nem ítéjkklkezni kell hanem csak elfogadni, kimondani és feldolgozni, nem pedig hazudni és hazudni és hazudni. df asd asdasdfasdf s df: tárgyilagos magány. az élet szeretete; csak a félelem csinál belőlünk társas lényt?
de ugye az Ostobáknak nem az értelem az erényük; erről ennyi.
a folytonos hazugság erőt ad és túlélőt csinál a haldoklóból, cinikus ferdítés és szemetelés, hazugságot igényelnek és hazugságot termelnek.
ettől fényesebbek a ketrecek rácsai. ettől virulnak a nemzetek
ettől érzik erősnek magukat, ettől biztos a pozíció a csordában. együtt üvöltve. együtt zabálva.
vajon nem ugyanaz az ostoba éhség szükséges a Bármi (természet, gondolat stb.) tönkretételéhez mint a tömegsírok gyártásához vagy a gyűlölethez?
az ostobaság konstans és egyállagú nincs háromszög alakú és köralakú ostobaság.
ostobaság van. tömeges és penetráns. és minden az ostobák kedvére és hasznára épül a könyvtáraktól a kórházakig, a templomoktól a temetőkig. ha nem így lenne mindent lerombolnának és felzabálnának még a létrejötte előtt | kérdések és kárhozat: igényli a súlyos szavakat és az ítéletet - agyjanak útmutatást| a lábak kilógnak az ablakból. térdnadrág és buborékgyártó szelence.
a régi fotón kiöltött nyelvű színesbaba.
hagyom, aludjon

"komolytalan" már a szó is nevetséges apró mozdulatokkal kaparássza a fejét és az arcát a szemöldökét teljesen kicsipedte és várta hogy rászóljon "apu ne kapard" a sebek csúf nyomokat hagynak - ilyenek; mint az emlékek
a vasárnap délután éppolyan szánalmas mint 10 vagy 5 éve; lehetetlen elérni i. lábszárát nem tudom eldönteni melyikünk halt meg a következő reményekedk abban hogy a következő lélegzetvétel nem lesz semmilyen, a pókhálókat két hete szedtem le de a pókokat nem gyilkoltam meg
hoztam altatókat kettőt bevettem remélem nemsokára elringat olyan lesz mintha két tündér egyre halkabban felsorolná a bűneimet az ágy szélén ülve én pedig a pofájukba röhögnék
hiszen nem lehetnek sem ők sem ti igaziak csak a kényszer valódi belőlük és belőletek még arra maradt erőm hogy előkaparjak egy the cure koncerfelvételt már 4-5 éve nem hallgattam őket mintha soha nem is léteztek volna és a kedvesebbik és naivabbik énem csak a folyamatosság és ez az állandósult fegyelmezett kuncogás mindenhonnét
a memóriánk használhatatlan semmiben nem lehetünk bizonyosak ami 3 percnél régebben történt

"hogyan ítélhetsz? ki vagy te? attól hogy tudod percenként ítélve zötyögsz
rángás" - folytatja.
valahol egy riasztó nyikorog, olyan mintha orrból fújnák
meztelen lábak a takaró alól
ki tudja kiből állnak kifelé
egy törsz akivel éjjel basztál? xMOr a plútóról? "ott nincs senki, csak kövek" - meséli.
a hazugság megnyugtat és továbbléptet?



Clare Rojas:
Untitled (Men fighting, women laughing) (2005)
Gouache and latex on panel
45,5 x 49 cm



P. L. munkáiból vad öröm árad szét, mintha Plútó kutya lenne a megváltó: hirdeti a legjobb mindent szétmaró humor amiből azonban soha nem lesz ostoba gúny és csúfolódás.

"csak a vadász dugta meg a másik vadászt, hogy igazi szerepét a Férfit betöltse és elmesélje unokáinak a baromságait." - mondja m. részegen.

leokádja pulóverét, krumplimaradványok.




Peter Land:
Hello I don't speak your language very well, so please when you talk to me speak slowly and clearly and please don't use any slang, Thank You. (Chicago) (1998)
C-print
152 x 100 cm



fd
fs
d
fa

a civilizációnk neve: Szarhegyi.




David Shrigley:
Untitled (Man with hat) (2008)
Monotype on paper
100 x 70 cm


pillanatok
egy apró növény



kjéddakérj éeq wer éekrj qélwkje ggg.

"unalmas szürke" így szokták jellemezni a mai napot; piszkos levegő; cigarettafüstbe burkolt járókelők ujjhegy szemei; tekintetek
csak úgy mint máskor nincs ítélet nincs érték nincs i. a mozdulatlan törpe ott a házfal tövében mindenkit megbámul
a kertek irodáknak kiadott ingatlanok a püffedt hasú rózsaszín és fehér inges öltönyök a lezser dinamikus fiatal csirkegyilkos
padlizsánkrémet nyom a fülhallgatóba divatos ruháit bangladesi vagy kínai gyerekek varrták
oda a könnyek visszafelé élek közel a teljes kívül maradáshoz




Paul McCarthy:
PATRICK’S PETER PECKER LEG, 1993
Mixed media
42 x 18 x 18 inches (106.7 x 45.7 x 45.7 cm)
Series of eight unique sculptures


fasdf
asdf
as
df
a


a madarak még megvannak néha csicseregnek egyet a kerti sármány verebekkel együtt mintha repdesnének
őket nem eszi meg senki mert nincs hagyománya




Cornelius Kolig munkája

afsdfa
sdfasd





Georg Herold:
belle de ü
2009
batten, canvas, lacquer, thread, screws, glue and aluminium


fasdfasdf




Cecily Brown:
High Society
1998, Oil on Linen
193 x 249cm



a filmek és az irodalom tápláló örökké önmagát újrakezdő ugyanazok a témák mozdulatok mint egy kényszeres beteg


sósósósós
a munkahely megalázó | falnak

"minek dolgozol? mert különben nem lesz gdp hazugság és g. növekmény? vagy naplopó leszel? rendszer ellenség? a "nem dolgozás" nem jelent élősködést a többieken, persze az élősködést könnyű azonosítnai a dologtalansággal - akkor is ítélet ha nincs rá ok és magyarázat Moralizálj a Fókákkal." - susogja m. és leborul a melegítő rácsára.




Morton Bartlett:
Girl With Locket. ca. 1955/2006
chromogenic print mounted on 4-ply museum board,
framed 20 1/4 x 28’’, edition of 10.


ha szorul akkor zúg a fejben a nyaki erek majd el pattanak

ne érj hozzam

az eddigiekben - mint mondhatnék: az ontológia története {Mint történet (újra együtt ugyanazokkal a szavakkal történő kinek a pisztolya a szekrény tetején a cipős-doboz anyu kacagása amit már 10 éve nem hallottam; i. hiányzó szemeivel, a szemöldök ívének gyámolatlansága --- egydimenziós kommunikáció, újra tanulok enni, újra tanulok szaporodni, újra kell terveznem önmagam és mindent magamon; a mozgásom elhalt az utolsó lélegzettel): visszakéri} tőlem: a beszéd, artikulációval és a mindennapi megaláztatásokkal - a gondolat, a szeretet kisajátításának trükkjeit; az orvosi szabályzatok |az utcán lakott| - már a két visszakérő mint idea vagy fikció (vajon melyik?) annyira fajomhoz vagy ha tetsző: fajtámhoz kötött mintha nem lennénk képesek elvonatkoztatni avagy mintha az értelem csak álca lenne vagyis Az amire szolgál(való): az életben tartásunkra; a legtöbb esetben minden efféle törekvés más csupán önbecsapás és hazugság; a "csupán" annyiban helytálló hogy a létfenntartás és afsddgcxfsd szóban leosztott fiktív morál ütköztetését éppúgy eljátszhatjuk mint a legszebb színdarabot - "ergo decipiatur" játsszuk el hogy nem vagyunk fontosak és ne keverjük a metafizikát a relativitáselméletet és a hímvessző biológiáját - vagy ha igen: tegyük kellő alapossággal; a tegnap és a kosz - a lágy részek mindig áldozatul esnek (amikor a szó halmazok értelmi attitűdjei épp ugyanazok mint az átlagos kommunikációs rendszerekben megszokott)
. háton fekve
"fogalmazz körültekintőbben" - "princípium" - azt hiszi ha átolvassa az összes vallásfilozófiai írást akkor közelebb jut a fák gyönyörű csendjéhez|közelebb a mesebeli eperfa terméseihez|ő lesz X-M a Föld megmentője|vagy Krisztus a bárány|. pedig csak textúrákkal ellátott, stilizált és évszázadok szépén és mocskán áthúzott szófonatokat kapott, olvasott; sok haláltól rettegő az elmúlást elfogadni képtelen gyermeki vágytól hogy a mulandót [és a sikolyt, sípolást] elfedni mint egy nagy tenyér erősen rászorítani : hogy alatta van a teremtő és a fenntartó de nem emelhetem fel a tenyerem dddddddddd

azt hiszi: fontos hogy gondolkodhat (ez fegyver) és képtelen (nagy nehezen, ha az érzékek úgy engedik) ettől elvonatkoztatni - finom a pamut, kötött pulóverben, gőzölgő tea mellől szeretné megragadni azt, amit csak odakint a fagyhalál közelében lehet megérteni - az én lassú (ön)-(gyilkosságom) azért fontos, hogy átüssem a fájdalom illúzióját és az érzékeken kívül, megtapasztaljam azt, hogy egyazon álcában: a simogatás és a deres fűszál szegélye; távolban a mentőautó szirénája a pokróc és a kutyaszőr; amit építettem nyáron lerombolom télen hogy emlékezzek a semmimre - a belőlem oda és felé majd vissza irányuló folyamatok nem leírhatóak analóg szövegfolyammal csakis úgy ha a szöveg pontosan követi a történések gyorsaságát és rétegeinek összetételét; semmi köze ennek a művészethez - a művészet hidegen hagy; mielőtt még valaki képzet-társítást vagy automatikus írást sejtene ott ahol semmi ilyen nincs ;Farkcsapdosás ha tevének nézem; "én felmegyek jó?" "oké" "kettőt összeadva jött ki ez a szám" "a másfél milliót elosztom ötvennel"

két éve még fel akarta magát szabdalni zsilettpengével; ma pedig engem vigasztalna; micsoda más kémia;
a sok simogatás megtette hatását; trombitának képzeli apakomplexusát;
emlékezetet az egykori, depressziós A. ra aki a csodálatos gyógyszerektől úgy meggyógyult hogy azóta is napi kétszer jár a Tescóba bevásárolni, újra tud televíziós vetélkedőket nézni - most már újra teljes értékű ember. semmi ferdülés. semmi neurotikus kétely. semmi regresszív boldogság.

város; mérgező levegőjét kell belélegeznem, Kell; jól hallod. már nem sokáig; rosszul kérdem, -- szúr a por a légcsövemben allergia és a fuldoklás minden este hajnalban . a dudák és munkások közt féltő gond
az autók és a koszos útszéli lámpaoszlopok szépen összefolytak, mindenfelé zöld kockákat hagytak: nyomként
a pergőtűz ebben az utcában történt, és bár a hullák bűzét már nem érezni körvonalaik nyomot hagytak a járókelők kabátjain, egyik-másik mozdulatuk túlságosan lassú - "nem hiszem hogy ártatlanok lennének" - közölte r.
valaki lónak álcázza magát és az út szélén pihen; eltakarítják
a meleg aszfalt felett hullák legelnek fémtartályokban, Istenük felől halk kocogás - menny és zene zsoltárokat köhögnek szájukból - |a gyűlölet semmit nem ér| már csak erdő magány csend vonz|
remélem
egy pillanat alatt megtörténik
egy sétából nem térek vissza?

minek olvasni a sok felesleges pislogás beígérték az életet értelmet is ígértek hozzá az "értelem" mindig idegen maradt számomra hazugnak találtam idegennek éreztem olyan dolognak amitől szabadulni szeretnék erőltetve arcomba nyomják egyre durvábban elegendő néhány szigorú tekintet


meg
riadtam
tőled
szerdán
ezen a szerdán
- - a gondolataidat nem termelik maguktól szaporodnak - -
elsétáltam a fák alatt valahol fészek lehet odafent | munkahelyek | sav robotok
a sok madárszar itt a járdán - zászlók - feladatokra moccanó egyen arcélek
büdös rohadt ez a város ------ mit lehetne ?
maszkom a gégefőn világoskék
selyemszál hogy forduljak vállam { krisz és apja ebben az irodában halottak }
vad pofáját magáról kegyesség? { a kegyelem mint fogalom, a kegyelem mint dísz}
örömet csinálnak { fajom, nemem, rangom, sorrendem, bennem, általad, neked }
előre-hátra
mondják: érték. kacag.
ahogyan i. combjait tapogatva { mint más csordában, a fogak éle drákó és kénye}
kényelmük lelkét:
a bűzt és a mérget { könnyed tompább gazdagabb növekedőbb}
nekem adják. { nevetséges minden gondolat}

a susogás sem olyan

szaporodj szorgosan hogy több hulla legyen

"Ontological-Hysteric Theater" a kifejezés semmije:::
minden tánclépés erősíti a lábakat?; "rúgjon belém" - kérem őt megcsörgeti a telefonomat

szakaszokra osztaná a bevételi és kiadási oldalakat hogy a legfelsőbb Buddha a gazdasági Növekedés bugyijából nőjön még egy vallás a már meglévők sorába új hívőkkel új papokkal |a nemzetgazdaság jólétének növekedését jelenti.| a nemzetgazdaság jólétének növekedését jelenti. |

"autózz csak remélem gégerákban döglesz meg!" - kiabálja mérgesen.

fura indulatok. fura szövevényes szövegrészletek. értelmetlenségig torzult tőmondatok. félős pislogás. harcias póz.

előtte a szőke lány?

mintha fontos lenne kriszt kiemelni, mert
a hatás miatt: különleges erőt kap a szöveg |krisz Dealer krisz biciklisnadrágban|
a mese főszereplői által - ellenhatás
ellenvélemény ellenszérum Mintha nem termelődne ugyanaz a vér Ugyanaz az ostobaság
"ha jönne egy űrlény és jellemezni kéne fajomat egy szóval, akkor az "Ostoba" lenne az a szó" - közli r. durcásan

"szegezz ki egy darab szart és tárd szét a karjait gyűljenek alá a legyek: ott a megváltójuk nézzék és kapjanak tőle kegyelmet." - kiabálta z. orrszőrein apró takonycsepp mintha illusztráció lett volna

igazi gyűlölet.

a tömeg illedelmes erőszakja.


a szar mégsem béka mint Kippenberger kedves mókája a szar komoly dolog komoly ideát kell köré szőni komoly arcú komoly röfögéssel a hodályból a zsindely alól ahová a kényelmet úgy öntik be mint a moslékot

"ó krisz basszál sztálinnal" - kéri Zerge Napocskát. "adj munkahelyet minden napra" - imádkozik Napocska. "adjál olajat hogy növekedhessünk és mezőt a gabonának!" - kéri Zerge. "te meg csak ülsz itt és ide-oda gurulsz! büdös geci!" - kiabálja krisz, biciklis nadrágján az adidas logó kopottan de méltóságot ad cingár lábainak.

nincs

a művészet haláláról szóló teóriák nagyrészt művészi termékek - mint filozófiai vagy történeti |boncnoki kivonatok szigorú rendben egymás után szavak és kérések melyektől a kifejezés újratermelődik| -- mindig mosolyra késztettek hiszen a művészet halála mint a művész érdeklődésének és túrásának nagy Mottója: könnyezve látni a köveket,
itt ülök és nem történek megállt


Elke Krystufek munkáit gondoltam ma átnézni, mintha kollázsok a társadalom vizsgálat mint csábító ürügy az exponencia és az eksztázis - vajon mi az anéhány jellemző, amiben nem hasonlítanak egymásra?
amiben mi nem hasonlítunk?



Elke Krystufek:
"Replicant Hitler"
70 x 100 cm - C print on aluminium- 2000 - 1/3

ki foglalkozik ma mással az Én és a Test körvonalain kívül lévőkkel? és miért? vonaglunk vagy versenyt futunk? mérgeződünk vagy mérgezünk? az az uborka. talán halálos. talán gyilkos fegyver. talán.

...vagy ahogyan tovább él a mesélés iránti vágy; a történetek mint régen az allegóriák kibúvót nyújtanak a felelősség és a kötelező mumifikálódás alól - ámde hosszan évődve: az alkotó folyamat éppoly üres a kezdetén mint a végén és ettől látják tartalommal telinek ettől kaphat formát vagy éppen rombolhatja le a Formaiság maradékát: pofátlanul és merészen; persze mindez nem sokat jelent a pusztulás határán - semmit




Anthony Lister:
FIASKO
pen on paper


semmi nem gyúl bennem semmi nem lángol csak történnek
faragott kezek és mélyen bevésett szokások a naponta ismétlődés fonala
lehunyt szemű ------ P.M. iskolát alapított? "nem lepődnék meg"
a Kifejezés ereje versenyre kelt a televízió sustorgásával és a televíziót fogyasztó tömegek szado-mazochista játékával - ki hal meg ma? kinek van szüksége büntetésre? kit alázhatunk meg?

"a kipufogócsövek az egyedüli igazság, a pénz az egyedüli igazság." - mondja r.




Zbyněk Sedlecky munkája
acrylic on canvas,
2006

A Spaceman 3 "Amen" című dala jut eszembe majdnem csendben és majdnem sámáni ütemmel folymatos a monoton püffögés hátamon delták és csimpánz vagyok;
"nem hagyom, ellenállok" - kiabálja szúnyog
a méreg kavargása a bokrok alatt | organikus divatcsepp-rózsabimbó a nyakamon lévő lyukból szürcsögés hallatszik




Katya Bonnenfant
"Songs for you alone", 2009
(vinyl cover cutouts)
27x35x16 cm, signed


elolvasta hogy mit acsarkodott ki magából kora reggel a civilizáció mely lyukon bújtak elő a ledarált testek húscsíkjai hány hulla keletkezett az éjjel majd elfordította a kilincset és harangozott a szomszéd lánynak a kémény mellől a macskáját megsimogatni volt elősomfordálva a könyökét maga előtt tartva újra olvasta a tegnap kapott képeslapot - a harangozás elhalkult nem értette mit kiabált felé apu aki megvárta míg összegyűlnek a levéltetvek egy kupacba majd a körmével összenyomta őket édes levüket esőcseppek közé

a művészet viszonya a valósághoz mint a hit viszonya az egyházhoz és a kettő viszonya a fák törzsének karcosságához ha végigsimítja a fákat érzi hogy az összes vallás az összes művészet és tudás hazugság és nem akar megfogalmazni helyettük újabb változatát újabb történetét lassú meséjében ahogyan a folyókban a gébek uszonyukkal madarat játszanak a kölönték tapadókorongjai térdtől lefelé átaéalu áalakultam hajamon piros foltokban gyűlik a penész - harmat lihegés szürkéje a fűszálaknak




Andrei Rublev:
Baptism of Jesus,
1405 (Cathedral of the Annunciation, Moscow)


a gyönyörűség magánya; a csendem szép akarat-nélkülisége és a bogarak zizegése.




Edmund Marsden Hartley:
Artichokes, 1932
Oil on board
16 x 24.75


"mindenképpen cél", "a követeléseknek meg kell felelni", "munkahelyi megalázás", "az agyam a vaslapátom", "a karom a gépem", "nagyokat szivogat, szemöldökét megemeli, a szeme közt a bőrhíd megfeszül - mintha már meghaltam volna, ezt érezteti", "követelések, vállalások"

a festékek illata


ahogyan a terpentinből rácseppen a múltamra


könnyekké alakulnak

apatojás

ARGHONA
nem tűnik átlibeg más szobákba onnét próbálkoznak levágott hajfürtök fürtök a szék lába közt engem formálva | picit szögletes fenekén a szűk fekete szövet megtapad
olyan ártatlannak látszódni mintha csak -- készségesen segítve aggódó fülmozgás
mintha. mintha. még élnék itt a dróton himbált fuldoklom minden 2 órában.
ujjpercekből görbe szögeket formálnak megpróbálnak becserkészni mint már olyan sokszor - úgy alszik a falevelek közt ő volna kecsessége az ágaknak.
UTA ó, közöny kedvenc ékszereim egyike
a szomszéd asztalnál szép fekete haját simogatva. kertjében kőszobrok.
végignézi monitorán ahogyan elpusztul
hosszú szövegeken keresztül - vékony lopótök szárak alul az égből. fogaimon koccannak. édes csíkos méhek elcsent szemöldökszőrei: istent látja a szekrény mögött.
VEREBEKET
elénekli: semmit nem ér az egész civilizációtok.
a kutyaszar a reggeli fűben
a legyek zümmögése a szarvastetem felett
a békák brekegése a nádból
többet ér mint az egész civilizációnk
97,8%-a
úgy egyben.
SZOPOGAT
milyen őszintének tűnnek a .... mire gondoljak ..... M.A., G.B., H.T., T.G., R.S. mi lett belőlük
koporsó múzeumi tárgy dokumentum az elmúlás emlékeztetői mint egy határidőnapló
végtelenített zúgás
őszinte = "Hiú vagy és nem bírod elviselni az őszinte kritikát, az arroganciád pedig vérforraló. Az Oroszlánok tolvaj kurvapecérek,"
"Nosza rajta, gondoltam, ezt a szálat mindenképp fel kell venni, mert nagyon jó paraméterekkel, s mindenekelőtt őszinte, gazdag belső világgal rendelkező"
muhhaha : egyél egyél egyél egyél hogy mihamarabb együtt sikoltozhassunk
kijönnek a férgek az alsó feléből Vermis-Ex-et
fel akarták tárni a belsőt de kiderült semmi nincs hogy a faj úgy tekintsen rájuk mint útmutatókra
felesleges útmutatónak lenni
mestereket és hitet keresgélő szerencsétlenek
hihhiha
"szanalmasak vagytok de eben semmi külonoss sincsen nem erdekel mit basztok össze es az se nagyon izgat ha funny az sem ha bad az itélkezes olyan dologok közé tartozik ami célt ad a szanalmas kis életeknek . tehat jo dolog. szol az ő ura és bekapá saját hatalmas faszát." - írta a. anyjának aki toporzékolva kérte előtti gyülekezőtérenn ff dobolják ki: Péter a főbűnos. a romantikus képzelgésre építve új reklámfilemeket készítettek anya részére, melyen a leveskocka helyett apró golyókból készült a csirkeláb sárgaleves. Ó, daloljunk hát. Csípőízületem és gerincvégem a tiéd. A nyaktő és a glutén. türelem. tegnap szarrá lettél.
mint kiderült csak az erő és a fogak mérete számít, ezen kívül a mellékösvények és irtványok kusza képzetek csupán - egyesek rezgéseket látnak másoknak szüzek és szárnyas görények jelennek meg éjjelente több is
rothadó vájúból szürcsölő csordácska
legyél felszabadult és mosolygós
m
a ez afajta alpári fogalmazásmód Kommersz.
r
a a provokáció ócska ponyva. de k. fizet érte hogy
d
t
a HA LENNE véleményem akkor olyan
m
e Már nem érdekes dühöngened rég felkötöttem magam :D
ne
k ohh, szokratész együtt borozik friedrichel
vés
csak a pillanatnyitól előreszámolt 7 órányi idő számít
a holnap hajnali bokrok illatáig
ami előtte volt, utána lehetne: elfelejtettem és nem érdekel
7 óra az életem mindig ez a 7 óra hogy a +1 egységnyit túléljem
bármire képesek annak érdekében hogy a születésüktől a halálig tartó x egységnyi időt értelemmel és okkal ruházzák fel
szánalmas történeteket kreálnak
szánalmas történelmet gyártanak
szánalmas jelképekkel támogatják meg a legerősebb hős
a megtisztulás
"a csordák közös esti meséje lengi be a tájat | szép gitárdallam | kellem ének banán. bodros. belekben lakó mert ott télen is meleg van a belső részek friss ruganyossága ahogyan a májat megnyomod és visszapattan az ujj vicces hinta Minden rendben. Nincs halál. Nincs pusztulás. Csak a lélek muhahaha. Ez az idióta tényleg azt hiszi hogy van lelke? Anyja sincs." - r. kacagva elindul a nagy közös petefészek irányába hogy sört csapoljon és elverje Friderich meztelen valagát
hihhihaha

"Hidd el neked is van célod!" - kiabálja felém r. a wcből.

néma i. - nek

self
minden lehetséges alkalommal létrejövök amikor pislantok és másképpen látok mindent új fókuszok új félelmek majd ezek elmúlnak feloldódnak és eltűnnek [ azt hiszi hogy a tévé előtt ülve megérti majd a halált úgy képzeli hogy a ] a dedukcióra hivatkozik. illetve annak fontosságára.

"jó illatú a hajam" - mondta e. és csilingelt hozzá
-----------------------------------------------------
elmaradt dudálás hideg őszi éjjelek monoton búgása fűtőházakból duruzsoló gépek vékony dararéteg a legalsó lépcsőkön a fények zöldesek
kellemetlen szomorú helyen élek (KELL) vagyok még talán X ideig ebben a zónában ahol székrekedésig zabálnak és butulásig isznak - lekicsinyül felnagyul elpöccenik lesercen - nagyon üres ez a reggel, lefésül magáról minden gondolat sörteként csapódok a vegyszer foltba megkoszulva kipermetez ép szét szépkét szeptemberivirág szellőderék csókot súlyoz felfelé ágaskodó apudorong már az égbolt kezdődik ívesül lefelé beiktatnák számokkal megmérve a pimpimpálé hűs tejét nyomja lejjebb a felhőket de visszapattannak 647 méterig és ott lebegnek mosolyogva
ödéma a tapintásoktól
"azon szoktam legjobban mosolyogni mikor egy húsevő a rántott-hús emésztése közben arról lelkendezik hogy mennyire szereti az állatokat, sőt állatvédő, sőt természetvédő" - mesélte v. majd befordultunk a nádas felé vezető ösvényre a száraz akácbab hüvelyek zörgésétől alig hallottuk a kopogást
a malomtó vize lemarta a horgászok arcáról a bőrt 40centis sügerek harapták át a dagadt öregember borostás torkát végig úgy szuszogott mint egy békésen alvó kórházi beteg egy másikat
szív alakú óramutató-vég volt amiből darazsat faragott egy helybéli világfenntartó kék szemivel kereszteket dobált át a kerítésen úgy érezte ....... mert az ártó darazsakat el kell ijeszteni ellopják az emberek elől a virágport
hogy jól áll a sózás a bajusza felett a pisze harsány kemény orra a kis fekete spriccekkel a szép szőke haja és ahogyan a tekintet árad a fejtetején ott a puhába a véső belejajdul a sütő előtt szétrakott lábakkal várta a bálnákat senki nem jött a sütő kék csíkjai ráfonódtak a nyakára csak a szemetesvödörig látott el a horizonton olyan volt a szája mint egy tó tátátitá utánozza a virágszirmok hangját nagyi ujjaival a lépcsőn tanítja tízig számolni
odasüt a nap a seprű árnyékot vet a forróságba
fas
saf
............................... sjls kjs fkj élkjékls
sfdfffffff
Naigenaz alkotási folyamat mint a degeneratív betegségek lőjenek le lovammal együtt vidám hercegek fásult kalózlányok a hajnali villamoson azt mesélik cigarettaszagú ruháik alól puha testű zellergumókat fognak árusítani
a piros cipős én vagyok köztük remélem nem néznek sünnek
lassan haladnak fentről lefelé a végén sem szakadnak le mert kezdik elölről - az ábrákat z. úgy értelmezi mintha el akarná hinni "extrém" "agilis" és csodákra képes a hatékonyság terén úgy fog működni a vállalat tőle mintha gyengéd anyává varázsolt hóhér ülne a combomon vagy én az övén és simogatná a vállamat ha büfiznék elém tartana egy tálat csukláskor pedig ütögetné a hátamat - "a marketing a pénisz a termelés a páncél" - sikoltozza de a vulvát nem leli
sikíts nagyon - kutass olaj után fejlessz gazdaságot dagassz vegyél részvényt
tenyéssz kutyát
"a hodály kotkodács szargulyás" - dalolták az erdőszélen a bárányokat ujjazó juhászok

"alkotó és befogadó" ha elmélyülök a sötétzöld falom réseibe: gyűlölöm mindkettőt - állandósítom magamat. a Narancssárga a változás, "van egy kurva-nagy területünk" - mondja, "ezek lesznek nagyobbak" - feltámasztja a fejét. e. kuncog és megkérdi miért nincs fehér.
"képmutatásunk is határtalan nem csak az ostobaságunk"-mondja t. nevetve

három doboz egymás alá - üzletpolitika üzleti információ - ezekből lesznek a vércseppek melyeket az óriások reggelente kiszürcsölnek e. mellei közül
a Szürcsölők egy külön faj éjjelente az órákban lapulnak napközben előmásznak és vércseppeket szürcsölnek melyeket a rabszolgák termelnek láthatatlan láncolatuk préseli ki magából a cseppecskéket hogy rátelepedhessenek és még az utolsót megölve magambólhggggfhfg csak a hasznos munkának élve vagy a megérdemelt élvezetből melyet kiharcolhatok a részemre kimért 2centiméteres termemben a lyukban élők közé tartozván semmi nem okozhatna nagyobb gyönyört mint ha
érezni a krémje illatát. belengi a szobát. a krémek szagát mindenki szereti

"ismerős hangulatok" - a mosolygó fogsorok szétnyílnak és átadják egymás szájába a pénz ízét "Pénz Jáhve kúrja őket minden este és élvezik" - meséli angyalka miközben Bubu nevű asszisztense krumplipürét ken DARAzsak a hasára Pénzhez imádkoznak - muszáj muszáj az örömért Angyalka gyakorlatokat készít és kapirgál az udvar végében a többi hímmel együtt a zsákmány és az óvodás korban megragadt fejlődésük Óh M.

"ezt olyan szépre meg lehet csinálni"

"így mozogjál"

"tegyél bele érzéki színeket"

"a szeretet és a tantra"

"nice!"

Termékcsoportok alkotnak rákos tumort | innováció tradicionális termékek jelzésértékű a halálod elegendő belesüllyedni a fotelba mintha puha szőrű szürke cica lennék hajnalban az utca végében álló öreg ház udvarán az egérlyuk előtt A falra festett megkopott tájképek és a kötött rugdalódzó amiben

"köszipusziheló"

xxxxx meg:
rakjunk belé egy nyilat ami érzékelteti: a tökéletesség útja: erre mutat a vásárlói szokások útja: erre van a boldogság: a nedvedző kehely: a szaftos tüdő: unom a szavakat körülöttem beszélnek és nem is undor csak a félelem hogy hasonlítok rájuk az esendőség és az iszony az iroda szürke mennyezet négyzetei a húsevők rothadástól bűzlő szaga körülöttem a milliónyi ragadozó nem engednek be az erdőkbe miután az kiirtották beton minden helyébe utak földek hogy a legyilkolásra váró állatsereget legyen mivel etetni GaratCsend: mondja: csak fiziológia van nem valós a képzelet mint energia - kimutathatóan művi lf k
álomnéni széttárja ingét és beengedi a legyeket
df gh jk
még mindig csak ott tartanak hogy nem bírják eldönteni hogy a jutalmazásban vagy a büntetésben higgyenek elismerve ezzel a szabad akarat nevetségességét röhögjünk együtt velem magunkon sss
szánalmas vagy ahogyan ezt olvasod és ítélkezel
bárcsak mondhatnám hogy csak annyira gyűlöllek mintha szeretnélek de sajnos csak az undort érzem a többi elmarad

"Also

the set pieces
of your faces stir me—
leading citizens—
but not
in the same way."

\
/(o)
\ -----| ) láthatóan Parsifal egy szúnyog
/(o)
------------------ ---------------------------------



Jerzy Nowosielski:
Nude - Toilet With Lamp
1973, polymer paint


---------------------------------------------------





Eugenio Dittborn munkája


---------------------------------------------------



John Constable
Old Sarum
1829
Oil on canvas.


---------------------------------------------------




Les Krims:
Dumping Leaves Nothing,
1980




---------------------------------------------------


y o, fd, aművészetből elég Haló Haló Szia Szivem a
baltát Jó kihúztad a szőke ménből? kérdezi a bástya széléről
lekiabálva - nincs tőletek messzi; azért hümmögök mert nem
tudni hányra fogok odaérni remélem nem felejtem el TABLETTA
piros bugyi és egy koszos sétány


---------------------------------------------------




Jake Rowland:
American Gothic sorozat:
5. Untitled,
2007


az állatokkal akarok egyenrangú lenni hogy a csúcsragadozó két lábon járó szörny engem is megegyen és leöljön; inkább ez mintsem közéjük tartozni

---------------


mi lenne nélküled
ha nem zúgnál
ha nem múlna időd
mint ahogyan
jön feléd
halál






The Icelandic Love Corporation:
Sympathy
2003


válogatnak válogatsz túrsz kismalac

gyuloljel engemet itt ott amott

mindenki aki politikáról beszél vagy ír: idióta - közölte és elfutott a kijárat felé, hajnalig jár feszes nadrág ban

te ig ban


csak vidámság kell sok kacagás az egész komédián


--------------------------------------------------




Will Ryman:
Rat Trap
2008

OP vilgartr meredjikf éjnfber
"van-e már tumorod az eidámi sajttól?" - kérdezi angyalka
minél távolabb az őktől annál jobb
pozsonyban van a legszebb óvárosi csend sikátoraiban gesztenye illatú kárpátok télen fehér és szürke fagyszagú néma magányos kanyarok melyek mögött puha bélések fabábuk és vágyakozó homlokdeszkák
ete et e twr t etwe

r. véleményt alkot:
"az emberi civilizáció ruhástul hősöstül mindenestül tudósostul internetestül "űrtechnikástul" "vallásostul" "művészetestül:" semmit nem ér. szinte. itt a remény neked. ez az egy szó. persze ez is hazugság." - a dedukció mint említette odafent: legyen a végső szuszogás valamely aspektusa amely véresre kaparja az orrüreg belső hártyáját csipp-csöpp
rtretrererte.
"rémísztő minden vélemény-generálódás." - üvölti a király.